V

1
VállalatgazdaságtanDr. Forgács Csabaegyetemi
docens Budapesti CORVINUS Egyetem
2

• Tankönyv
• Chikán Attila Vállalatgazdaságtan
• AULA 1991, 1997, 2003, 2005

3
Üzleti vállalkozás vállalat

• A gazdaság mikroszkópikus képe
• Nyüzsgo világa a gazdasági szervezeteknek,
  vállalatoknak
• Kevés, néhány, több, sok, vagy nagyon sok
  tevékenységgel
• Születok, már muködok és régóta tevékenykedok
• Környezetünkre kevésbé vagy eroteljesebben hatva
• Cél mindannyiuk esetében a FOGYASZTÓK (F)
  kedvében járás.
• Emberi kapcsolatok folyamatosak, sokfélék.
• CÉL együttmuködés valamilyen feladat
  elvégzésére.
• Struktúra maga a szervezet
• Alapveto cél a szervezet alapveto
  tevékenységének
• irányultságát, létének értelmét
  kifejezo cél.

4
Üzleti vállalkozás vállalat (II)

• Üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység,
  amelynek alapveto célja a fogyasztói igények
  kielégítése nyereség elérésével.
• A VÁLLALAT jogi személyiséggel rendelkezo üzleti
  vállalkozás szervezeti kerete.
• Vállalkozás lehet egyedül is, de másokkal
  szövetkezve már a jogrendnek megfeleloen kell
  muködni
• A szervezet üzleti vállalkozás, ha
• a. önálló a célok megvalósításában. Persze a
  környezete a döntéseit befolyásolja.
• b. vállalkozás profitorientált cél a túlélés és
  a nyereséges gazdálkodás. A F-tól való függés
  törvénye.
• c. kockázatot rejt magában. A környezet
  bizonytalan elemekkel van tele, minden hatás nem
  felmérheto
• d. ha a szervezet valós piacon muködik. Input és
  output árai a piaci feltételek közepette alakul.
  Üvegházi környezet esetén nem igazi
  vállalkozások.
• DE a piaci viszonyok, az élet nem minden
  területét szövik át. Ld. Öntevékeny csoportok,
  non-profit szervezetek.

5
Az üzleti vállalkozás célja

• Miért jön létre vállalkozás? Mi a vállalat
  alapítás célja?
• A Fogyasztói igények nyereség melletti
  kielégítése feltételezi
• a befektetéshez szükséges toke meglétét valós
  fogyasztói igényre
• A fogyasztói igény általában adott, de maga az
  igény teremtheto is.
• FOGY. IGÉNY olyan igény, amelyet a gazdaság
  szereploi nem saját szervezetükön belüli
  munkával, s nem is közösségi intézmények útján
  kívánnak kielégíteni.
• Mögötte emberi szükségletek, vágyak, kívánságok
  találhatók. A F-tól való függés törvénye.
• Emberi szükséglet az emberi lét fenntartásához,
  egy adott kultúra körében szükségesnek ítélt
  javak, szolgáltatások.
• DE A szükséglet mellett, más jószágok is vannak.
  A kép egyénileg differenciálódik. A saját pénz
  felhasználásáról ugyanis szabad akaratából dönt.
  FOGY. Igény konkrét termékek, szolgáltatások
  iránt fogalmazódik meg. Valós igénnyé akkor
  változik, ha fizetoképesség van mögötte.
• A profitszerzés feltételezi az igény
  kielégítését. A F-tól való függés törvénye.

6
A vállalat küldetése

• A vállalat küldetése a vállalat alapveto
  céljának konkrét értelmezése. Meghatározza a
  muködési kört, a belso muködés és az
  érintettekkel való kapcsolat alapelveit.
• A vállalat sokféle tevékenységén belül ketto
  különösen lényeges
• Marketing a vállalat fogyasztói orientáltságát
  fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait
  fejleszto és megvalósító funkciók betöltése.
• Innováció a fogyasztói igények új, magasabb
  minoségi szinten való kielégítése. A változó
  piaci igények kielégítésére való állandó
  törekvés.
• A marketing és az innováció tehát egy
  szemléletmódot, egyfajta vállalkozási filozófiát
  is tükröz.
• A siker titka az alábbi kérdések helyes
  megválaszolásától dönto mértékben függ
• Hol, mikor, mire és hogyan vállalkozzunk?
• A piaci rések felismerése és azok kiaknázásra
  való képesség feltételeinek megteremtése a
  feladat.

7
A lehetoséget észre kell venni

• Két kölcsönkért biciklivel, ma már 14 fot
  foglalkoztatva Hajtás Pajtás fovárosi
  kerékpáros futár szolgálat muködtetése.
• A vállalat mindig egy társadalmi környezetben
  tevékenykedik. Sokan befolyásolják
  tevékenységét, illetve érdekeltek tevékenysége
  eredményeiben.
• A vállalati muködés érintettjei érintett minden
  olyan személy vagy csoport, aki/amely
  befolyásolhatja a szervezet muködését és/vagy
  annak következményeiben érdekelt.

8
A vállalat érintettjei

• Az érintettek lehetnek belsok és külsok
• Belsok Külsok
• Tulajdonosok, Fogyasztók,
• Menedzserek, Szállítók,
• Alkalmazottak, Versenytársak,
• Stratégiai partnerek,
• Állami intézmények,
• 
  Helyi és önkéntes
• 
  állampolgári közösségek,
• 
  Természeti környezet.
• Az érintettek több szerepben is megjelenhetnek.

9
A vállalat belso érintettjei

• Belso érintettek hozzátartoznak a szervezethez.
  Szerepük sokféle dimenziójú lehet. Felosztásuk
  a vállalkozásban játszott szerep alapján
  tokebefektetés (tulajdonosok), a vállalkozás
  irányítói, döntéshozói (menedzserek), végrehajtás
  (alkalmazottak).
• Érdekeik eltéroek
• tulajdonos a befektetett toke növekedésében
• menedzserek a vállalat sokoldalú fejlodésében,
• alkalmazottak saját jövedelmük növelésében.

10
A vállalat külso érintettjei

• Külso érintettek
• fogyasztók, (akikért a vállalat létrejött),
• versenytársak, (a verseny motorjai)
• szállítók (hitelezok is),
• Ok együtt a (PIACI környezet),
• stratégiai partnerek (küldetése átfed a mi
  vállalatunkéval) pl. közös fejlesztések, közös
  marketing akciók stb.
• állami intézmények fontos, bár eltéro szerepet
  játszanak a gazdaság muködésének
  szabályozásában. Az államot megtestesíto
  intézmények,
• helyi és önkéntes állampolgári közösségek helyi
  közigazgatás nem állami, társadalmi
  csoportosulást értve alatta. A CIVIL szféra,
  egyesületek, baráti körök stb. Segíthetik vagy
  akadályozhatják a vállalatot, a róla kialakított
  kép formálásával.
• természeti környezet egészen a legutóbbi idokig
  a kapcsolat egyirányú volt. A természet
  kizsigerelése, kirablása. Utóbbi 2-3 évtized a
  természeti tényezok korlátozottságának
  felismerése. Újratermelhetoségük korlátozottsága.
  Fontos a kíméletes használat, a megorzés.
• Érintett menedzsment az érintettek és a vállalat
  kapcsolatának kezelésére szolgáló eszköztár,
  illetve tevékenységi kör.

11
Ökoszisztéma és költsége

• Ökoszisztéma növények, állatok és
  mikroorganizmusok populációjának együttlétezése.
  Az ökoszisztémát használják a vállalatok,
  háztartások és a közületek.
• Egy ökoszisztéma igénybevétele annak az
  erofeszítésnek a költségeivel mérheto, amellyel
  regenerálható lenne az adott ökoszisztéma.
  (TISZAI CIÁN szennyezodés)
• Sustainable agriculture

12
A vállalat céljai

• A vállalat fogalma az alapveto célból határozható
  meg. Tudatosan cselekvo egység.
• A vállalat ugyanakkor szervezet is olyan
  rendszer, amelynek muködése emberi cselekvéseken
  keresztül valósul meg.
• A vállalati cél a küldetésbol és a belso
  érintetek céljaiból vezethetok le. Ez utóbbiak
  lehetnek szervezeti és egyéni célok.
• Egyéni és szervezeti célok
• A vállalati szervezet legfontosabb összetevoje
  az ember. Fontos tudni, milyen célokkal
  rendelkezik, hiszen azokkal kapcsolódnak a
  vállalathoz.
• Egyéni célok az egyéni cselekedetet irányító
  célok, motivációk igen szélesköruek. Sokféle
  elmélet és még inkább irodalom foglalkozik ezzel.

13
Az ember szükségállapota

• Maslow az ember állandó szükségletállapotban
  lévo lény, és egyre többet akar. Szükségletei
  szintek szerint, hierarchikusan rendezodnek
  fiziológiai, biztonsági, szociális,
  megbecsülései, önmegvalósítási.
• Ha egy alacsonyabb szinten lévo szükséglet
  kielégítésre kerül, azonnal belép a következo
  szintu igény. Egy cselekedet sokszor többféle
  szükségletre is visszavezetheto.

14
Szükséglet - cél

• A szükségletek logikailag megelozik a célokat. Az
  egyéni célok nem felelnek meg kölcsönösen és
  egyértelmuen a szükségleteknek (többféle cél
  szolgálhat egyetlen szükségletet).
• Az egyéni cél négy fo tényezotol függ
• Az egyén norma- és értékrendszere
• Öröklött szellemi és fizikai képességei
• Személyes tapasztalatok és tanulékonyság és
• A fizikai és társadalmi környezetben való
  mobilitás.
• Szervezeti célok
• A szervezetnek vannak saját céljai is, ami nem
  egyenlo a benne található egyének céljaival.
• Egyéni cél megvalósíthatóságának gazdasági
  feltételrendszere van és közöttük néhány
  gazdasági természetu is.
• Williamson Nyolc egyéni cél 1. jövedelem, 2.
  biztonság, 3. státusz, 4. hatalom, 5. presztízs,
  6. a társadalom szolgálata, 7. szakértoi
  kiemelkedés és 8. hasznosság. A foglalkoztatottak
  nem gazdasági céljaihoz való hozzájárulás is
  egyre inkább elotérbe kerül.

15
Szervezeti célok

• Szervezeti célok
• hierarchikusan strukturáltak. Minél komplexebb a
  szervezet, annál inkább szükség van erre.
• Kölcsönös erosítés. A szervezet tagjai
  kölcsönösen segítik egymást e célok
  megvalósításában.
• Kompatibilitás az egyéni céloknak
  összeegyeztethetonek kell lenniük a szervezet
  hatékony muködésével.
• A fölérendelt (szuperordinált) célok létezése a
  szervezeti célrendszer legjellemzobb vonása.
• A szuperordinált cél a szervezet valamennyi
  tagjának közös célja, eléréséhez szükséges a
  tagok kooperációja, kelloen átfogó az alárendelt
  célok felöleléséhez.

16
Egyéni és szervezeti célok

• Az egyéni és a szervezeti célok kapcsolata
• A szervezet eredményessége annak függvénye, hogy
  mennyiben sikerül céljainak elérése.
• Kapcsolat az egyéni és a szervezeti célok között
  
• Egyéni célok váltják ki a cselekvéseket
• Emberek közötti kölcsönhatás
• A szervezet létezés indokai mögöttük meglévo
  egyéni célok és cselekvések
• A szervezet minden tagjának van elképzelése
  saját és a szervezet céljairól,
• Az elképzelések nem feltétlenül tudatosulnak. A
  szervezethez az egyén azért csatlakozik, mert
  pozitívat kíván elérni
• Leghatékonyabb szervezet az, ahol az egyéni és
  szervezeti célok jól összehangolhatók.

17
Célok - érdekek

• A tulajdonosok, menedzserek és a munkavállalók
  céljai és kapcsolataik.
• Belso érintettek
• Tulajdonosok Tokét fektet be, gyarapodás
  céljából. Nyereségprodukálással. Kik lehetnek
  tulajdonosok
• természetes személy személyes tulajdonú pénzét
  fekteti be. Viszonyát a vállalathoz befolyásolja
  részesedésének mértéke. Szélsoséges esetek
• A. csak egyetlen tulajdonos van meghatározó a
  muködésre még akkor, is ha az irányítást
  átengedi.
• B. tozsdén szereplo vállalatok sok tulajdonos.
  Csak a közvetetten a részvények eladásával,
  vásárlásával szavazhatnak.
• intézményi tulajdonosok legfobb kategóriák
• állam és intézményei,
• bankok és más pénzintézetek
• vállalatok
• egészségbiztosítási ill. nyugdíjalapok
• Képviselok útján vesznek részt a vállalati
  irányításban. Ig. i és FEB tagok. A
  képviseloknek vannak egyéni érdekei is.

18
Célok érdekek (II)

• Eltéro érdekek (Fama 1980). Jól képviseli-e a
  menedzsment a tulajdonos érdekeit?
• Képviseleti probléma a megbizó-ügynök viszonyban
  fellépo jelenség. Lényege az ügynök részérol
  jelentkezo opportunista cselekvés, amelynek
  alapja az információs asszimmetria, azaz a
  megbízó és az ügynök eltéro informáltsága.
• De tulajdonosok jól kifinomult eszköztárral
  rendelkeznek, hogy hosszútávon a menedzsmentet a
  tokemegtérülés szolgálatába állítsák.
• Menedzserek
• Menedzseri célok Kiindulás szervezeti
  szerepbol. Személyesen is legjobban kötodik a
  vállalathoz. Döntései meghatározóak. A
  vállalatvezetoi cél szorosan kötodik a vállalat
  muködéséhez. Nagyobb vállalat nagyobb hatalom,
  nagyobb presztízs. Más céljaik keresztezhetik a
  profitnövelés tulajdonosi célját.

19
Munkavállalók

• Az o céljaik kötodnek a legkevésbé szorosan a
  szervezeti célokhoz. Kevés a ráhatásuk. Másrészt
  személyes céljaik a leglazább kapcsolatban vannak
  a vállalati célokkal. Elsosorban személyes
  céljaikat tartják szem elott. Természetes
  konfliktus a munkavállalók a menedzserek és a
  tulajdonosok között.
• Az életre szóló foglalkoztatás ideje lejárt.
  Felfogás 4-5 évenkénti váltás szükséges. Új
  környezet, új inspirációk.
• Kérdés menedzsment miképpen tudja elérni, hogy
  alkalmazottai szívvel lélekkel dolgozzanak? Az
  emberek más és más indokok miatt dolgoznak
  szívesen.

20
Vállalatkormányzás

• Vállalatkormányzás (corporate governance) A
  vállalat legfelso szintu irányítását végzo
  intézmények és mechanizmusok muködése.
• A különbözo intézmények és muködtetett
  mechanizmusok célja összhangba hozni a különbözo
  szereplok céljait. Ezt a nagyobb méretu
  vállalatoknál jelentosebb feladat, mert itt a
  menedzser, a tulajdonsok és a munkavállalók
  különbözo személyek.
• Nagyobb vállalatok testületek meghatározott
  feladatkörrel és jogilag körülhatárolt
  tevékenységi körrel.
• Az egyes országokban a vállalatkormányzási
  rendszerek eltéroek lehetnek, különösen, ami a
  jogi intézményrendszereket illeti, de a
  kulturális hagyományok is szerepet játszanak.
• Angolszász rendszer széttagolt tulajdonosi
  szerkezet. Ahol a tulajdonosok zömmel
  kisbefektetok vagy befektetési alapok. A vezeto
  testület igazgatóság, amelyben többségében külso
  (nem a menedzsmenthez tartoznak) igazgató foglal
  helyet. A közgyulésnek felelos. Neki kell
  beszámolnia és vele szemben vállalni az anyagi
  felelosséget. Az ügyvezeto igazgató, ezen belül
  ha van a vezérigazgató (Chief Executive Officer,
  CEO) a meghatározó. A vezérigazgató gyakran maga
  az igazgatóság elnöke, de nem mindig. A
  munkavállalók szerepe gyakorlatilag semmi.

21
Vállalatkormányzási formák

• monolisztikus moniolisztikus megközelítés,
  részvényes központú (USA, U.K.)
• dualista a részvényes érdekeknek ad prioritást,
  de figyelembe veszi a alkalmazottak érdekeit is.
  (Németország és részben Franciaország).
• Pluralista feltételezése a vállalat az
  érintetteké, de mindenekelott az alkalmazottaké
  (Japán).
• A vállalatfelfogás mélyen benne gyökerezik
  történelmi, gazdasági, kulturális és politikai
  hagyományokban.
• A Japán és a német modell is egyre jobban
  nyitottá válik, s közelit az angolszász modell
  felé.
• Német rendszer Tulajdonosi szerkezet jóval
  kevésbé tagolt, és eroteljes a vállalati
  érdekvédelem. A tulajdonosok szakmailag jobban
  érdeklodnek a vállalat reálszférája (termelés,
  kereskedelem) felé, szemléletükben hosszabb
  távúak, mint az angolszász.
• Magyar Társasági Törvény Az ajánlott modell a
  német és az angolszász modell keveréke. Valamivel
  közelebb áll a német modellhez, de a
  Felügyelobizottság és az Igazgatóság mellérendelt
  viszonyban vannak.

22
VÁLLALATI CÉLOK

• A célok a küldetésbol és az érintettek céljaiból
  származtathatók. A küldetés mögött ott az
  alapveto gazdasági cél.
• Profitmotívum és társadalmi felelosség
• Elsodleges profitmotívum. A alapveto célban
  bennfoglaltatik a profitcél s az egyben
  integrálja az érintettek érdekeit illetve
  céljait. A profitszerzés célja különbözteti meg
  az üzleti vállalkozást más olyan vállalkozástól,
  amely szintén emberi szükségleteket elégit ki.
  Ha nincs profit cél, akkor maga a vállalat sem
  létezik. A fogyasztói igény kielégítésbol elobb
  utóbb kirostálódnak azok, akik nem tudják ezt
  tartósan profit termelés mellett megvalósítani.
  Ezért a profitszerzés egyben a túlélés eszköze
  is. (Nem vállalkozói szervezetek esetében a
  fogyasztói igény kielégítésnek nem kell a
  profitszerzés feltételével számolnia).
• A vállalat nemcsak gazdasági, de társadalmi
  egység is. Az emberi kapcsolatok a vállalaton
  belül nem csak a profit termelésével, de az
  emberi, szociális kapcsolatokkal is összefügg.
• Felelos vállalat a vállalatnak társadalmi
  felelossége is van, és ennek jegyében muködése
  során mintegy szurot alkalmazva racionálisan dönt
  a morálisan elfogadható alternatívák között.
• A környezetnek is mindig van egy elvárása a
  vállalat felé-, ami piaci verseny közepette
  honorált. Erkölcsi alapon álló kiegészíto célok
  TOWNSEND company.

23
Racionalitás

• Racionalitás
• célracionális amikor a cselekvo céljai
  elérése tükrében mérlegeli, hogy a külvilág
  miképpen reagál döntéseire.
• értékracionális a cselekvést valamibe vetett
  tudatos hit (etikai, esztétikai, vallási)
  határozza meg a cselekvo döntését. ))
• A célmeghatározásnál valamennyi érintett
  érdekeit figyelembe kell venni, de hagyományos
  felfogáshoz viszonyítva nagyobb súlyt kapnak a
  külso érintettek. Fejlett társadalmi tudat esetén
  a morális célok követése segítheti a
  profitszerzést. Pl. pl. jó híru vállalattól
  történo vásárlás.
• DE pl Friedmann The business of business is
  the business.

24
Célstruktúra

• A vállalati célrendszer többdimenziós. Többfajta
  nézopont alapján állítható össze, egy belso
  logika alapján. A célstruktúrák egy része
  hierarchizált, másokban egymás mellett
  találhatók .
• Vállalati célokra elmondható
• a célok mindig a struktúrák valamilyen
  metszetében értelmezhetok, a többdimenziós
  rendszer egy pontjaként.
• A konkrét célok struktúrában elfoglalt helye
  változhat
• A hierarchikus rendszerben a magasabb rendu cél
  elérésének feltétele az alsóbbrendu cél elérése.
• A célok és feltételek (eszközök) között a
  határvonal nem éles. Ami egyik esetben cél, az a
  másikban eszköz lehet. Pl. folyamatos
  anyagellátás.

25
Célstruktúra

• A vállalati célstruktúra dimenzionálása
• tartalom szerint dimenzionálás
• a célhierarchia csúcsán az alapveto cél van
  fogyasztói igény kielégítés nyereség elérése
  mellett.
• Ez alatt van a küldetés milyen úton, milyen
  tevékenységekkel és milyen muködéssel kell
  haladni.
• Távlati célok Tartós célok. Jelzik mit kell
  teljesíteni a szervezetnek az érintettek
  érdekeinek teljesítése érdekében.
• közvetlen irányítási célok. Konkrét feladathoz
  köthetok. Reklámakcióba kit vonjunk be. Kivel
  állítsunk ki közösen stb.

26
Célstruktúra (II)

• A feltételek átrendezodése a célok
  célstruktúrában elfoglalt helyét módosíthatja.
• funkcionális célok pénzügyi, marketing,
  fejlesztési, beszerzési, innovációs stb.
  célokról.
• Belso érintettek más-más célokkal vannak jelen.
• tulajdonosok alapveto cél
• menedzserek küldetés
• munkavállalók távlati tartós célok határozzák
  meg foként.
• külso érintettek céljai Ezek részben gazdasági
  jelleguek, részben a vállalat társadalmi
  funkciójához kötodnek. (politikai, szociális,
  kulturális stb.).

27
A VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI

• Vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti
  kerete. Fontos milyen szervezeti keretben kerül
  sor a célok megvalósítására?
• A vállalat többféle szempont alapján irható le
• tulajdonosi viszonyok (legfontosabb), illetve
  ezeket jogi keretbe foglaló vállalati, társasági
  formációk.
• a gazdálkodási tevékenység jellege,
• a vállalat mérete.
• TULAJDONOSI viszonyok
• Jellemzo a széles formagazdagság. Két alapveto
  egyéni vállalkozás és a társaság, ezen belül
  fontossága miatt kiemelendo az Rt.
• A társasági formák jogi szabályozása országonként
  eltéro, de a legfontosabb alapelvek megegyeznek
  Az angolszász országokban alkalmazott logika
  mentén
• Mindhárom forma megtalálható a piacgazdaságokban.
  Jelentoségük egymáshoz viszonyítva igen eltéro.
  Mögötte történelmi fejlodés, jogrend fejlodése,
  kulturális tradíciók, pénzügyi rend stb.

28
Egyéni vállalkozás

• EGYÉNI VÁLLALKOZÁS egyetlen személy tulajdonában
  lévo vállalkozás.
• Egyedül fektet be, határozza meg a muködés
  módját és gyakorlatát, veszi fel az
  alkalmazottakat. Vállalkozás és vállalkozó
  jogilag megegyezik. Ez a forma nem felel meg a
  vállalkozásnak, mert a jogi szabályozás a
  természetes személyre vonatkozik. És nem jogi
  személyként vesznek részt a vállalkozásban.
  Adózásnál a vállalkozás és az egyén jövedelme
  nem mindig kerül szétválasztásra.
• Társaságok
• Társaság két vagy több tulajdonos által
  alapított személy/és vagy tokeegyesülés jellegu
  üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az
  eredményen és a vezetés felelosségén.
• Rövid tömör defininciót adni nehéz, mert
  egyidejuleg több dimenzió mentén is eltérnek
  egymástól. Az általánosítás csak az alábbiakra
  terjedhet ki.

29
Vállalkozók

• A vállalkozók olyan jellegu kapcsolata, amely
• a résztvevok sajátos érdekközösségét fejezi ki,
• a tulajdonosok a személyi vagyontól elkülönült
  önálló szervezeti, és ügyviteli mechanizmusokat
  hoznak létre,
• szervezo ereju szerzodésekkel közös gazdasági
  vállalkozásra, illetve koordinációra irányul,
• Az egyes társaságok közötti fo különbségek
• társulással járó következmények, feltételek,
• társaság tevékenységi jellege,
• alapítás körülményei, bejegyzési kötelezettség
• felelosségi viszonyok.
• A tagok korlátlan, vagy korlátolt felelosséggel
  tartozhatnak a társaság egészének muködéséért.

30
Társasági formák

• Közkereseti társaság (KKT). Egyetemleges,
  korlátlan felelosség,
• Betéti társaság (Bt) legalább egy tagjának a
  felelossége egyetemleges és korlátlan.
• Korlátolt felelosségu társaság (Kft) csak a
  bevitt törzstoke erejéig fele, és csak
  korlátozott felelosség
• Jogi személyiséggel nem rendelkezo társaságok
  pl. Bt, Kkt. Rájuk nem vonatkozik a vállalat
  definíció, bár sok minden érvényes rájuk nézve
  is, ami a vállalkozásra vonatkozik.
• Részvénytársaság tisztán tokeegyesülés jellegu
  társaság, ahol a tulajdonosok a társaság
  muködéséért a részvénytulajdonokon túl semmilyen
  felelosséget nem vállalnak.

31
Társasági formák (II)

• Az Rt. a piacgazdaság leginkább összetett
  vállalkozási formája. Felelosség a toketulajdon
  értékéig terjed, a részvényeken keresztül. Azok
  eladásával lemondható a tulajdon. Így a vállalat
  tulajdonlása megváltozhat anélkül, hogy ez a
  menedzsmentet esetleg közvetlenül érinthetné. A
  menedzsmentet az új tulajdonosok leválthatják,
  de Rt esetében ez nem mindig történik meg.
• Az érintettek három csoportja a tulajdonosok, a
  menedzsment és az alkalmazottak közötti
  kapcsolat sokat változott. A menedzsment
  prémiumként maga is kaphat részvényeket, így
  egyben tulajdonos is lesz belole.
• (( MRP Munkavállaló Részvénytulajdonosi Program.
  A privatizáció során 1993 végér 126 ilyen
  kivásárlás volt 23 mrd Ft értékben. MRP
  kivásárlások száma privatizáció lassulása idején
  (94-945) sem csökkent. Az elért eredmények e
  területen jelentosek. ))

32
Társasági formák (III)

• Rt elvileg korlátlan tokegyujtési lehetoség a
  növekedés felso határa a csillagos ég.
• Jogi személyiségként valamennyi társasági
  formában tagként ott találhatók az állam erre
  felhatalmazott intézményei.

33
Egyéni vállalkozás

• Elonyök Hátrányok
• Az alapitás és megszüntetés Szerényebb
  nyereségszer-
• Egyszerüsége zési lehetoség
• Áttekinthetoség A pénzügyii eroforrásokhoz
• A vállalkozó függetlensége jutás korlátozottsága
• Az üzletmenetre vonatkozó Túlzottan sokoldalú
  követel-
• Nyilvános adatszolgáltatási mények a
  vállalkozóval
• Kötelezettség hiánya szemben
• Adózási kedvezmények Korlátlan felelosség
• A vállalkozás korlátozott
• élettartama

34
TÁRSASÁG

• Elonyök
  Hátrányok
• Egyszeru alapítás személyi konfliktusok lehe-
• Adózási elonyök tosége
• Tulajdonlási lehetoség na- agressziv törekvés
• gyobb toke nélkül lehetosége az
  alkalmazottaknál a
  a partnerségre
• Jogi védettség viták esetére
• Jelentosebb toke és hitelforrá- világos
  menedzseri
• sok felelosség hiánya
• A folytatás lehetosége tulajdo-
• nosváltozás esetén

35
Részvénytársaság

• ELONYÖK
  HÁTRÁNYOK
• A tulajdonosok korlátozott fele- a nyilvános
  
• lossége
  adatszolgáltatás
• kötelezettsége
• Szélesköru tokebevonási az alapítás és a
  megszüntetés
• lehetoség bonyolult és költséges volta
• Korlátlan élettartam adóhátrányok
• Forrás Rachman et. al.

36
A vállalatalapító személyiségi típusai

• gyakorlati tapasztalattal rendelkezo, szakmai
  tudásra építo vállalkozó. Gyakran hirtelen
  elhatározás eredménye. Elsosorban helyi igények
  kielégítésére koncentrál. Korlátozott növekedési
  karrier, elsodleges cél nem a növekedés. Fontos
  motiváció a függetlenség megszerzése.
• menedzser típusú vállalatalapító többnyire a
  vállalkozók körébol származik, megfelelo
  felsofokú képzettséggel rendelkezik, Átgondoltan
  tervez, fejleszt. Döntoen külso pénzforrásokat
  von be. Erosen specializált vállalat
  létrehozására törekszik. Ha a kezdeti nehéz
  szakaszon túljut, akkor gyorsan növekszik.
• Menedzser fejlesztési eredményekre orientált
  vállalatot alapit. A fejlesztés minden vállalat
  egészének érdeke s nem csak a fejlesztoké!!

37
Vállalatok által létrehozott vállalatok

• fúzió (merge) két vállalat egyesülése új
  vállalat létrehozására. (Guiness és Grand
  Mtropolitan, az UK két vezeto szeszipari cégének
  fúziója, 283,5 millió dolláros tervezett
  megtakarítással). A nagyok fúziója más nagyokat
  is egyesülésre ösztönöz. Verseny. A nagy is
  elbukhat, ha nem elég eros!
• felvásárlás (acquisition) egy vállalat
  részleges vagy teljes felvásárlása (lásd a svéd
  szállítási cég estleges megvétele a Volkswagen
  által). Legnépszerubb hitelbol történo
  felvásárlás. Fedezet a megvásárolt cég eszközei.
  Törlesztés bevételekbol, vagy részvények,
  tokerészek átadása.
• Mind a fúzió, mind a felvásárlás radikális
  eszköze a szerkezetváltásnak. Egyesülések, közös
  vállalatok egyszerubb létrehozni és megszüntetni
  is.

38
Vállalatok megszunése

• Szövetkezet közös vállalkozás sajátos formája,
  ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt
  vesznek oly módon, hogy az egy tag egy szavazat
  elv érvényesül. (beszerzési, értékesítési,).
  Társasági formában is muködhet.
• Vállalatok megszunése
• A gazdasági folyamatokhoz való igazodás formája
  a vállalat alapítás mellett. Leggyakrabban a
  sikertelenség terméke. Más esetekben a töke
  kimentésének útja-módja az új vállalkozások
  számára.
• A felszámoláskor jogszabályok írják elo a
  követendo eljárást. Ameddig a külso követelések
  kiegyenlítésre kerülnek, addig belügy.
  Csodbejutáskor a csodszabályozás keretei között
  kell eljárni.

39
Vállalatalapítás - megszunés

• A vállalatok alapítása, átalakulása, megszunése
• Cél a fogyasztói igények kielégítésével a profit
  termelés. De fogyasztói igények változnak, s
  emiatt szükséges a vállalat szerkezet
  adaptálódása is. Ott alapítanak új vállalatot,
  ahol erre szükség van
• új vállalat alapítása igény vszerint,
• a vállalat megszunése, felszámolása ha nem tudnak
  megfelelni a követelményeknek.
• Vállalat alapítás
• Jogi aktus az adott ország törvényei
  szabályoznak. Egyidejuleg a piacra való lépést is
  jelenti. Az, hogy mikor alapítanak vállalatot a
  piaci helyzet dönti el.
• A gazdaságpolitika segítheti, de akadályozhatja
  is a vállalatok alapítását.

40
Vállalatalapítás megszunés (II)

• Új vállalkozások
• vadonatúj vállalkozások (eloélet nélküli)
  leggyakrabban kisvállalkozás.
• meglévo vállalatok szervezeti átalakulásával
  létrejött vállalkozások
• A vállalatalapítás egyéni motivációi
• nyereség, pénzügyi jólét (elegendo inspiráló ero)
• önmegvalósulás, magam kipróbálása
• függetlenség,
• hatalomvágy.
• Környezeti motivációk
• Szellemi, anyagi elismertség hiánya a
  munkahelyen,
• Túl sok hierarchikus lépcso, csak egy kis
  fogaskerék szerepkör.

41
CSOD

• Csod az a jogi eljárás, amelynek során rendezik
  annak a vállalatnak az adósságait, amely nem
  képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni.
  Lehet önkéntes (a cég maga kéri) és nem önkéntes
  (hitelezok kérik). Nem feltétlen jelenti a
  vállalat felszámolását, sot lehetové teszi a
  belso átrendezodést. Csodeljárás alatt a vállalat
  jogilag érvényesen szünetelteti adósága
  fizetését.
• Új csodtörvény 1992 január 1-én lépett életbe. A
  fizetési fegyelem megerosítésére irányult. Minden
  jogi személyiségu társaságra kiterjed.
• Törvény szerint van Csodeljárás, felszámolási
  eljárás, végelszámolás.
• A csod általában nem váratlan, az elore
  jelezheto, gazdasági mutatók folyamatos
  számításával.

42
Vállalatelméletek

• A vállalat komplex szervezet. Alapveto célja
  gazdasági orientációjú. Más tudományterület is
  vizsgálja. Így jog, szociológia,
  politikatudomány, muszaki tudomány. A tárgy
  keretében mi a közgazdaságtudomány oldaláról
  vizsgáljuk azt. A vizsgálat azonban nem mélyül el
  az elméleti magyarázatok részleteiben, csak
  nagyvonalakban tekintjük azokat át.
• Fogalmi keret
• A társadalmi munkamegosztás a történelem során
  folyamatosan bovül. Annak közgazdasági
  jelentoségét már Adam Smith (1776) is
  felismerte. A hatékony munkamegosztás hozta
  magával a specializációt. Ez teszi lehetové a
  teljesítmények növelését, a hatékonyság
  fokozását. A munkamegosztásból és a
  specializációból vezetheto le a csere
  (tranzakció). Amikor is a gazdaság szereploi
  folyamatosan kapcsolatba lépnek egymással. Ehhez
  kell koordináció olyan eszközöket, szervezeteket
  igényel, amely e koordinációt lehetové teszi.
• Kért koordinációs intézmény van piac és a
  különbözo szervezetek. Ez a ketto mindig jelen
  van, de súlya, szerepe különbözo lehet. A piaci
  mechanizmusban az ár az információ hordozó. A
  szervezet ebben az értelmezésben sokféle
  szervezetet jelent.

43
Mikorökonómai felfogás

• A standard mikroökonómia vállalatelmélete
• A standard neoklasszikus mikroökonómia
  hagyományos vállalatfelfogása
• Fobb jellemzoi
• a koordinációs mechanizmusok a piacon zajlanak,
• szervezeti koordináció nincs,
• a vállalat jogi egység, amely a rendelkezésre
  álló termelési eszközökkel jellemezheto,
• a piaci ár közvetítette információ alapján
  választ tevékenységeket a profitmaximalizálás
  céljából,
• egységes egész, fekete doboz,
• egyszerre azonosul a tulajdonossal és a
  menedzserrel.
• Ez a felfogás sokáig egyeduralkodó volt. A
  mostani alternatív elméletek saját idejükben nem
  keltettek visszhangot. Utat törni mindig nehéz.

44
A vállalat magatartási elmélete.

• 2. Simon (1955, 1957) , March-Simon (19589 és
  Cyert-March (1963) az alapokat adták.
• A vállalat a muködésében résztvevok koalíciója.
  Az emberek azért csatlakoznak a vállalathoz, mert
  ezáltal remélik szükségleteik magasabb szintu
  kielégítését. Másképpen többet kapnak a
  szervezettol, mint amennyit azért cserébe adnak.
  Alapja a közösen végzett hatékonyabb munka. Az
  érintettek tudják, hogy szükségleteik
  kielégítésére csak bizonyos határok között
  kerülhet sor, mert az egyébként ütközik a többi
• érintett érdekeivel. De annak legalább a még
  elfogadható szinten vagy a felett kell
  alakulnia. Ha tartósan ez alá süllyed, akkor az
  érintett kilép a vállalatból. A vállalatnak is
  érdeke, hogy az érintettek megtalálják a
  számításaikat. Ezért vizsgálják
  megelégedettségüket. Nézik, mennyire teljesülnek
  az érintettek aspirációs szintjei. A szervezetben
  a célok mellett alcélok is megjelennek és ezek
  szorosan kapcsolódnak az érintettek törekvéseihez
  is.

45
Magatartás elmélet (II)

• A kiindulópont az EMBER.
• Az egyén nem tudná vállalati szinten
  optimalizálni a helyzetét, mert az túl bonyolult
  lenne. A rendszer ugyanis nagyon is összetett.
  Ezért a kielégíto megoldások kerülnek elotérbe.
• A magatartási vállalatelmélet négy alapveto
  ponton tér el a standard mikroökonómia
  felfogástól
• a vállalat nem cselekvo egész, hanem az
  érintettek koalíciója,
• - nem egyetlen célt, hanem sokak jelenlétét
  feltételezi, ezért optimalizálás helyett
  kielégíto megoldást keres,
• feltételezi az információszerzés és felhasználás
  költségét,
• a döntéshozókról a racionalitás helyett a
  korlátozott racionalitást tételezi fel.

46
Megbízó ügynök elmélet

• Kiindulás a modern világban nem érvényesül a
  neoklasszikus feltételezés a vállalat
  tulajdonosa és menedzsmentje azonosítható. A két
  funkció még kisebb vállatoknál is szétválik, s
  így érdek-összeütközésekhez vezet. l
• A vállalati döntések többségét a menedzsment
  hozza, a profit nagy része a tulajdonosoké,
  hacsak a menedzsment ezt meg nem akadályozza.

47
Tulajdonosmenedzser konfliktus

• A tulajdonosok nem tudják érdemben ellenorizni a
  menedzsmentet. A menedzsment csorbíthatja a
  tulajdonosok érdekeit, bár nem erre kaptak
  megbízást. Érdekösszeütközés alapja információs
  asszimetria. A menedzserek jóval informáltabbak,
  mint a tulajdonosok. A rendszer mégis azért
  muködoképes, mert vannak mechanizmusok, amelyek
  a menedzserek önérdek érvényesítését korlátozzák.
  
• Toke piac. A tozsdén a részvényeken keresztül a
  menedzsment értékelésre kerül.
• Menedzserpiac, ahol a menedzserek versengenek a
  jobbnál jobb állásokért. Ezáltal egymást is
  ellenorzik.
• A kulcskérdés tehát hogyan képes és tud a
  tulajdonos olyan érdekeltséget kialakítani,
  amelyben építhet a menedzsment döntéseire, mert
  az bizonyos kotlátok között, a tulajdonosok
  érdekeit követi. Különbség a standard
  mikroökonomiai felfogástól ez hierarchizálja a
  döntéshozatalt, de a vállalat marad továbbra is
  fekete doboz. Fobb pépviseloik Jensen-Meckling
  (1976), Fama (1980), Fama-Jensen (1983), Arrow
  (1985), Holmstrom-Tirole (1989).

48
Intézményi közgazdaságtan vállalatelmélete

• A koordinációs kérdést közvetlenül fogalmazza
  meg Piac VAGY szervezet? Meddig terjedjen a két
  intézmény egymáshoz viszonyított hatóköre?
• Coase (1937) a csere aktusok is költségesek
• ár megszerzése és kiértékelése is költséges,
• minden tranzakció feltételezi a partnerrel
  történo megállapodást, aminek szintén van
  költsége.
• Coase célszeru bizonyos csereaktusokat
  hosszútávon a piacon kívül elrendezni.
  Keretmegállapodások. A megállapodás keretein
  belül a szereplok szabadsága a döntésekben
  megmarad. A szerzodések hierarchizálhatók.
• A vállalat, mint szervezet addig terjed e
  felfogásban, ameddig a szervezeten belüli
  megállapodások költsége kisebb a piaci
  megállapodás költségénél. Coase felfogását
  elméletté fejlesztette Williamson (1975, 1985).
  Bevezeti a korlátozott racionalitás fogalmát. A
  szereplok hajlamosak az önérdek keresésre, még
  csalások (félreinformálás, info visszatartás
  árán is).

49
Eroforrás alapú vállalatelmélet

• Legfiatalabb megközelítés
• Nem kiforrott irodalmi háttere
• Lényege a vállalatok eroforrásai és ezek
  felhasználására vonatkozó képességei egymástól
  eltéroek, s ezek határozzák meg a versenyelonyt.
• A versenyelony addig tart, amíg valamelyik
  versenytárs hasonlót nem tud produkálni.
• Megadja a választ arra, hogy miért eltérok a
  vállalatok tulajdonságai
• Szoros a kapcsolata a stratégiai menedzsmenttel,
  mert a stratégiával összefüggo tételeket mond ki

50
További vállalat elméletek

• További vállalatelméletek
• A négy bemutatott iskola /(standard
  mikroökonómia, vállalati magatartás elmélete, a
  megbizó-ügynök elmélet és az intézményi
  közgazdaságtan elmélete) átfogó értéku elméletet
  ad. Van azonban néhány új irányzat is, amelyek
  már említésre érdemesek.
• ipari szervezetelmélet (theory of industrial
  organization). Elsosorban a szervezetek közötti
  konfliktushelyzetekre koncentrál. Módszertani
  hátterét nézve elsosorban a játékelméletre, mint
  a konfliktius helyzetben hozott döntések
  elméletére alapoz. Eredményei a standard
  mikroökonómia felfogást gazdagították. Elemzik a
  kapcsolatot a vállalatvezetési problémák és a
  közgazdasági elméletek között. Középpontjában
  nem a vállalat, hanem annak muködése áll.
• Ebben közös az evolucionista vállalatfelfogással,
  amely biológiai analógiákra építve magyarázza
  meg, miért maradnak fenn egyes vállalatok és
  miért nem mások. Szerintük a szervezeti rutinok
  határozzák meg a szervezeti
• viselkedést, (Nelson-Winter és a másik oldalon
  Hannan-Freeman.

51
Tulajdonosi jogok gazdaságtana

• Nem tételezi fel, hogy a hierarchia
  magasabb szintjén lévo döntéshozó közvetlen
  befolyást gyakorolhat az emberi tokére. Közvetett
  befolyást gyakorolhat a hierarchia tehén álló
  tulajdonos, mert övé a termelési eszközök
  tulajdonjoga és ennek következtében dönthet azok
  felhasználásáról. Itt a vállalat a termelési
  eszközök halmazaként fogható fel, amely felett a
  tulajdonos ellenorzési joggal rendelkezik. Ez a
  közelítés a vállalatelmélet közgazdaságtanba való
  integrálódását jelentosen elosegíti.