Osrobban

1
Osrobbanás vs. Teremtés

• Aranyi László
• http//aranylaci.fw.hu
• aranylaci_at_freemail.hu
• http//magharakademia.hu

2
Az Osrobbanás elmélet?Az evolúció
elmélet?A Teremtés vallási dogma?
3
A tudományos tételek dogmatikussá válása,
tan-okká alakulása, létrehozta a
tudományvallást. Elfogadásához kokemény hit
kell.Ezzel párhuzamosan a vallásos hittételek
tudományos alapokra helyezésével a vallásokat
igyekeztek szalonképesebbekké tenni.
4
Az anyag elsodleges Osrobbanás?A tudat
elsodleges Teremtés?Mindennek oka van?
5
A Világegyetem alkotói és létrehozói

• Anyag
• Energia
• Tudat (információ)

6
Az Osrobbanás
7
Honnan ered a világ?Hogyan keletkezett?Miért
pont ilyen?Honnan ered az élet? Hogyan
keletkezett?Miért pont ilyen?
8
XII. Piusz gondolatait szerint A világ
keletkezésére vonatkozó kérdésekre a fizikus,
fizikusi mivoltában sosem lesz képes megadni a
végso választ, mivel itt nem fizikai, hanem
metafizikai, azaz filozófiai problémáról van szó.
9
II. János Pál szerint Minden olyan elmélet,
mely a világ keletkezésérol szól, nyitva hagyja
a világegyetem keletkezésére vonatkozó problémát.
10
Amikor Einstein 1917-ben megírta kozmológiai
dolgozatát, kezdetét vette egy folyamat, mely
röviddel késobb a természettudományos kozmológia
radikális paradigmaváltásához vezetett.
Történetesen azt írta le ezen muvében, hogy a
világban nem feltétlenül az euklideszi geometria
az uralkodó, teljesen más szerkezetu geometriák
írják le szerinte - helyesen a világegyetemet.
Megalkotta hát a szférikus véges, de határtalan
világegyetem elméletét, s ezt az általános
relativitás vagyis a gravitációs alapelmélet
függvényévé tette.
11
Egy dönto felfedezés a vöröseltolódás1920-ban
Hubble galaxisok színképelemzése során felfedezte
a vöröseltolódást, s kimutatta, hogy ez arányos a
távolsággal. Ezt a Doppler-effektussal
magyarázta, mely szerint ha a fényt kibocsátó
forrás mozog, ennek megfeleloen változik a fény
frekvenciája is. Mivel az eltolódás arányos a
sebességgel, így a távolság is arányos vele.
Ezekbol kiindulva megfogalmazta a
Hubble-törvényt, miszerint minél messzebb van az
égen egy objektum, annál gyorsabban távolodik
tolünk.
12
A kozmikus háttérsugárzás felfedezése1965-ben
mint ahogy azt Gamov megjósolta Penzias és
Wilson felfedezte a 3 kelvin fokos (egészen
pontosan 2,735 K) kozmikus rádióháttér-sugárzást.
Ez annak a honek a maradványa legalábbis
állításuk szerint -, amely az Osrobbanás
pillanatában fölszabadult. Ezt az adatot alapul
véve a mai tudomány 10-43 szekundumig és 1032
kelvin fokig tudja visszakövetkeztetni az
eseményeket. Ezen felfedezés volt elindítója azon
folyamatnak, mely során sikerült az anyag
evolúciójának fázisait leírni
13
Ido Homérséklet (K) Anyagállapot
10-43 sec 1032 kvantumgravitáció
10-33 - 10-30 sec 1027 inflációs állapot
10-13 sec 1013 kvarkok-protonok
3 perc 109 pn-atommagok
300.000 év 6.000 emag - atom
1.000 kristályok megjelenése
370 a sejt megjelenése
13.7 milliárd év 3 A Világegyetem jelenlegi állapota
14
(No Transcript)
15
Kísérleti bizonyítékok1. Az elemek gyakorisága
Az osi nukleoszintézis alatt az osrobbanás után
nem sokkal (10-2 s) az anyag nagyon forró volt,
kvarkokból és gluonokból állt, mely a hulés során
protonokká és neutronokká alakult. Az ezt követo
1 másodperc alatt összeállnak a legkönnyebb
atommagok (Deutérium1H, 3He, 4He, 7Li). Ez a
folyamat nagyjából 3 perc alatt véget ér. Az
akkor kialakult elemösszetétel megmaradt egészen
az elso csillagok születéséig.
16
2 . A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás
(angolul Cosmic Microwave Background Radiation,
CMBR) 1946-ban George Gamow jósolta meg,
1964-ben Arno Penzias és Robert Woodrow Wilson
fedezte fel 2,73 K-es homérséklettel. Ez a
háttérsugárzás abból az idobol származik, amikor
a Világegyetem átlátszó lett. Ezelott
átláthatatlan ionizált anyagból állt. Többek
között a COBE és a WMAP mérte.
17
3. A Világegyetem tágulása Edwin Hubble
1929-ben kimutatta a tágulást a galaxisok
színképében mutatkozó vöröseltolódás segítségével
(Doppler-effektus). A tágulásból visszaszámolható
a Világegyetem kora (Hubble-ido), mely 12,5 és 20
milliárd év között van. Legújabb mérési
eredményeink (Hubble-urteleszkóp) szerint 13,7
milliárd évre becsüljük.
18
Az elméleti alapok tarthatatlansága1. Az elemek
gyakorisága Meggyozodésem, Tökéletesen
visszapótolja a Világegyetembe a nehezebb
elemekké alakult hidrogén és hélium mennyiségét a
neutroncsillagok párolgása. A számítások szerint
ugyanis elegendo lenne köbfényévenként
mindösszesen egyetlen(!) hidrogén-atomnak
keletkezni a megfigyelheto elemgyakoriság
fenntartásához évente. Semmiféle táguló és
Osrobbanással megszületo Világegyetem-modellre
nincs tehát szükség a megfigyelheto
elemgyakoriság alátámasztására.
19
2 . A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásSemmi
sem igazolja a háttérsugárzás kozmikus eredetét!
Forrása lehet - a Tejútrendszerünket körülvevo
haló, - a Naprendszerünk külso vidéke,- a
szupernóva-robbanásokkor szétrepülo vasszemcséken
szóródó sugárzás,(Nem észlelheto
neutrínó-háttérsugárzás! A röntgen-háttérsugárzás
nem mutat maradványsugárzás tulajdonságokat!)
20
3. A Világegyetem tágulása Vöröseltolódást,
azaz bizonyos színképvonalak a vörös felé való
tolódását több tényezo okozhatja külön-külön, de
akár együttesen is. (a fény kifáradása,
kölcsönhatása az éterrel, szóródása az
intergalaktikus por- és gázfelhokön, mérési hiba,
stb.)
21
Arp, amerikai csillagász igazolta, hogy a róla
elnevezett galaxispárok esetében teljességgel
használhatatlan a hagyományos vöröseltolódás
mérés-technika. Olyan galaxispárokat talált
ugyanis, ahol a párokat anyaghíd kapcsolta össze,
vöröseltolódásuk különbsége azonban számottevo
volt, olyannyira, hogy ha pusztán ezt az egyetlen
adatot vették volna figyelembe, akkor a
távolságuk különbségére milliárd fényévek adódtak
volna, holott anyaghíd kapcsolta oket össze! Arp
tehát cáfolta az a feltételezést, miszerint a
vöröseltolódást fel lehetne használni a
Világegyetem tágulásának bizonyítékaként!
22
A galaxisok helyett manapság inkább bizonyos
típusú változócsillagokat használnak, pl.
cefeidákat, illetve Ia. típusú szupernóvákat. A
cefeidákról bebizonyosodott, hogy változási
periódusaik mégsem annyira stabilak, mint hitték.
Az Ia. típusú szupernóvák mindegyike - a
csillagászok szerint - ugyanolyan fényességgel
rendelkezik, ezért az Ia típusú szupernóvákat
"standard gyertyákként" alkalmazzák a távolságok
méréséhez szerte a Világegyetemben. Azonban az Ia
szupernóvák körül egyre több probléma merül fel,
ami megingatni látszik a mérések hitelességét.
23
További problémát jelent, hogy a vöröseltolódásra
is alkalmazott Doppler-törvényt néhány évtizednyi
használat után úgy kozmetikázták át, magyarán
meghamisították, hogy az az Osrobbanás-tan
számára éppen megfelelo legyen. Az
eredeti És a hamis
24
A Világegyetem keletkezését leíró
Osrobbanás-modell legfontosabb pillérei
cáfolhatók tehát, az oszlopok, melyekre az egész
elméletrendszert felépítették, alapvetoen
hibásnak bizonyultak. Einstein elméletei további
ellentmondásokat szültek, hiszen mind az
általános, mind speciális relativitás-elméletei
koncepciójukban és matematikailag egyaránt
tarthatatlanok. Sokkal inkább tekinthetok
filozófiai eszmefuttatásoknak, mint bármiféle
alappal (fizikai, matematikai) rendelkezo
teóriáknak. A manapság legkorszerubbnek tartott
elmélet tehát sem matematikailag, sem
tapasztalati úton nem megalapozott.
25
Mi mindenre nem ad magyarázatot az Osrobbanás-tan?
26
1. Mi volt az Osrobbanás (Nagy Bumm) elott?Sokak
szerint már a kérdés feltevése is helytelen, mert
nem léteztek a fizika törvényei. Nem volt sem tér
sem ido és semmi evilági. De van olyan elmélet is
amely képzetes idot és hamis vákuumot
feltételezve értelmezi ezt.
27
2. Honnan erednek a fizikai törvények?Ha az
Osrobbanás elott nem volt semmi, akkor honnan
erednek a fizika törvényei? Az Osrobbanás
pillanatában születtek meg? Miért pont a jelenleg
megfigyelt mértékben? Változnak idoben a fizikai
törvények? Miért ennyi kölcsönhatás van? Miért
annyi részecskefajtát ismerünk, amennyit, és
miért éppen a megfigyelheto tulajdonságokkal
rendelkeznek? Mi a tömeg eredete? Egyáltalán mi
a tömeg? Mi a töltés eredete? Miként hat a
gravitáció? Stb. Amennyiben feltételezzük, hogy a
Világegyetem Nagy Bumm-okkal újra és újra
létrejön, és Nagy Reccs-ekkel ismét
megsemmisül, a választ csak elodáztuk, nem adtuk
meg.
28
3. Mi a helyzet a szingularitással?Az Osrobbanás
nem kezdodhetett szingularitással, hiszen nem
létezik végtelen suruség, végtelen magas
homérséklet, végtelen kicsi átméro, stb.
Bármiféle természeti érték mellé végtelen értéket
rendelni, majd ugyanezt a természeti értéket
késobb számossá tenni, matematikailag alaptalan
és értelmetlen. A probléma áthidalására
szingularitáshoz közeli állapotról beszélnek.
Ez ismét csak a kérdés megválaszolásának
eltolása. Tehát nincs mit kezdeni egy olyan
kijelentéssel, hogy szingularitáshoz közeli
állapot. A filozófia lehet, de a fizika és a
matematika nem ismer ilyen fogalmat. (Mi számít
közelinek? A végtelenhez konkrét bármilyen
érték végtelen távolságra esik)
29
4. Mi indította el az Osrobbanás?A véletlen? A
Teremto? Tudományos szempontok szerint nem
kielégíto magyarázatok. A kauzalitás elvét
hirdetok mindent elkövetnek a minden eseményt
okokkal való alátámasztásra. Érdekes, ez esetben
eltekintenének tole Ha a Teremto indította el az
Osrobbanást, akkor vele kapcsolatban kellene -
tudományosan igazolható állításokat
megfogalmazni. Olyan állításokat, melyek egyben
megválaszolják a korábbi és az eztán következo
kérdéseket is.
30
5. Honnan ered a tér és az ido?Az ido kapcsán a
válasz egyszeru hiszen ido valójában nem
létezik, képzetes mennyiség, ido címén
periodikus mozgásokat hasonlítunk össze. Mivel
képzetes mennyiség, nem rendelkezik fizikai
alapokkal. Ugyanilyen képzetes mennyiség a
sebesség is. Lényegében egy viszonyszám.A tér
eredetének kérdése már bonyolultabb. Csak úgy
megjelent? Mindig is volt? Az Osrobbanás kelti a
teret, ha igen, mi van a téren kívül?
31
6. Mi történt az elso töredék-másodpercben?Nem
lehet tudni mi zajlott 10-43 sec elott
(Plank-méreten belül). Ezt csak a kvantumelmélet
és relativitáselmélet egyesítésével lehetne talán
megmagyarázni. De ez az elmélet még nem született
meg. Mint fentebb láttuk, nem is születhet meg,
hiszen Einstein elméletei alapból hibásak. A
tudósoknak az összebékíthetetlen ellentétek
keresése helyett, szembe kellene nézni ezzel a
ténnyel.
32
7. Hová lett az antianyag?A kezdetben egyenlo
arányban létrejött valós anyag és antianyag
rekombinációi után valós anyag többlet
keletkezett az antianyaggal szemben. Miért? Habár
ismer a részecskefizika paritás-sérto és
kiralitás-sérto lebomlási folyamatokat, azok
elenyészoen kicsi aránya semmiféle magyarázattal
nem szolgál a megfigyelheto Világegyetemben az
antianyag hiányára.
33
8. Hol vannak a fázisátmenetek közben keletkezett
részecskék és egyéb alakzatok?Az Osrobbanás-tan
által leírt fázis-átmenetek során a keletkezniük
kellett, mágneses monopólusoknak, szuperhúroknak,
hatalmas szuperszálaknak s egyebeknek. Hol vannak
ezek? Hol vannak a nyomaik? Miért nem észleljük
oket manapság?
34
9. Tényleg felfúvódott a tér? A
felfúvódás-elméletet azért fogadták el, mert
segítségével néhány dolog megmagyarázható mint
az Univerzum kisimulása, vagy az Univerzum
jelenleg számított életkora, vagy amit
horizont-problémaként emlegetnek. Kérdés, hogy
valóban volt-e felfúvódás (alá ugyanis semmi nem
támasztja), vagy ez csak magyarázat több probléma
megoldására?
35
10. Miért jöttek létre galaxisok?Az
Osrobbanás-tan semmiféle magyarázattal sem
szolgál galaxisok létrejöttére sem. Ezek
halmazokba és szuperhalmazokba tömörülésérol
pedig végképp nem mond semmit. Egész egyszeruen
azért, mert nem volt elegendo ido az
Osrobbanás-tan szerint az anyag ilyen
nagyléptéku elrendezodéséhez, több milliárd
fényév hosszúságú galaxishalmaz-láncolatok
kialakulására.
36
11. Miként egyenlítodött ki a homérséklet?Mi
indokolja az Univerzum kialakulásakor létrejött
homérsékleti egyensúlyt? Miért nem maradtak
forróbb és hidegebb vidékek? Miért látjuk a
Világegyetemet minden irányban azonos
tulajdonságúnak és szerkezetunek?
37
12. Ha a felfúvódó modell helyes, miként
alakultak ki homérséklet-különbségek?Ahhoz, hogy
a fent említett csomósodások osgalaxisok -
létrejöhessenek a kezdetben homogén homérsékletu
térben kis homérsékleti különbségek kialakulása
szükséges. Ezek miért alakultak ki?
38
13. Milyen a Világegyetem térszerkezete?Az
Univerzum surusége miért esik olyan közel ahhoz a
kritikus suruséghez, ami az Univerzum
összeomlásához, de legalább a tágulás
megállásához szükséges? Ezt a problémát a
felfúvódás-elmélet megoldja, de amennyiben a
Világegyetem tere euklideszi, az egy rendkívül
instabil állapotot jelentene legalábbis a
táguló modell számára.
39
14. A horizont-problémaMiért néz ki az Univerzum
minden irányban ugyanolyannak a kozmikus
háttérsugárzás tekintetében, holott az egyes
régiók olyan messze kerültek egymástól, hogy az
ezek közötti kiegyenlítodéshez a fénysebességnél
jóval nagyobb sebességre lenne szükség? A
felfúvódás-elmélet erre is ad magyarázatot,
legalábbis részben, de ha nem volt felfúvódás
akkor ez továbbra is probléma marad.
40
15. Mi a helyzet a sötét anyaggal?Az Univerzum
anyagának jelentos része (úgy durván 95) elolünk
rejtve marad, de bizonyos jelek azt mutatják,
hogy létezik (spirál-galaxisok külso csillagainak
mozgása miatt feltételezheto a halóban lévo
valamilyen anyag, vákuum-fluktuációs jelenségek).
Honnan származik és mi ez az anyag?
41
16. Valóban helyes a Világegyetem korára adott
számítás?Vajon elfogadható az Univerzum korának
megállapítása a Hubble-konstans ill. a csillagok
élettartamának számítása alapján? A galaxisok
halójában levo csillagok kora a Világegyetem
jelenleg elfogadott koránál, 13.7 milliárd év, jó
50-al mutatkoznak idosebbnek.
42
17. Az észlelési kúp problémájaAmikor
csillagászok távcsobe néznek a távcso által
meghatározott észlelési kúpba eso tartományt
látják. Minél nagyobb távolságokban lévo
objektumokat néznek, annál szélesebb tartományát
látják a világnak. Egy bizonyos távolág után ezen
kúp már az egész világot befogja, mert az
univerzum korai mérete már belefér ebbe e kúpba.
Azaz ennek az észlelési kúpnak egy távolságon túl
szukülnie kellene. Ez mégsem figyelheto meg.
Miért nem?
43
18. A Világegyetem mágneses tengelyeAz
Osrobbanás-tan semmit sem tud kezdeni a legújabb
megfigyeléssel, miszerint a Világegyetem mágneses
tengellyel rendelkezik. Legalábbis Lokális Halmaz
szintjén.
44
19. A hohalál problémájaA Világegyetemben,
ahelyett, hogy kiegyenlítodne a homérséklet és
minden rendszer a leheto legalacsonyabb
energiaszintre törekedne, azaz a rendezettség (az
entrópia) none, ennek éppen az ellenkezoje
figyelheto meg. Miért?
45
20. Az élet létrejöttének problémájaAz
Osrobbanás-tan nem tud magyarázatot adni az élet
létrejöttére, annak elterjedtségére az
Osrobbanás-tanból következo evolúciós-tan,
miszerint a Világegyetemben az anyag fejlodésével
létrejött az élet, és az is fejlodik, nem
bizonyítható.
46
21. Az információ problémájaMennyi volt a teljes
Világegyetem információ tartalma az Osrobbanás
elott? Ha nulla, akkor mitol lett egy, ketto,
stb. az Osrobbanást követoen. De ha nulla volt,
igazából már a nulla bit információ is
információ. A semmi puszta léte már információs
állapot, tehát nem létezhet nulla bit állapotú
rendszer. Vagyis nem lehetett az Osrobbanás
elott semmi, abszolút semmi sem. Az abszolút
semmibol pedig nem lehet valami. Ugyanis honnan
eredne az ehhez szükséges információ? Honnan ered
a Világegyetemben megfigyelheto
információ-mennyiség?
47
A múltban a bolygókat isteneknek gondolták, és
sajátos szellemi tulajdonságokkal ruházták fel az
égen látottakat. A modern tudósok ezen
elképzeléseket teljesen értéktelennek, sot
félrevezetonek tartják. De amikor ugyanezek a
tudósok távcsövükhöz vagy ciklotronjukhoz lépnek,
magukkal visznek egy sor axiómát, amelyek éppen
olyan mértékben elméjük tartozékai, mint a
Zikkurát tetejére mászó ókori babiloni
csillagászok megkérdojelezhetetlen fogalmai
voltak. Ezért nyilvánvaló, hogy ha magunkról
többet tudnánk, a Világegyetem természetét is
inkább lennénk képesek fölfedezni és megérteni.
/Kaufman/
48
A Teremtés
49
Az Isten szerepeHa a Világegyetemhez
mindenféleképpen kezdetet akarunk rendelni, és
számunkra elfogadhatatlan a véletlen eredet,
ami egyúttal minden megfigyelheto és nem
megfigyelheto létezo és elmúlt dolog okává is
válik egyben, akkor fel kell tételeznünk egyfajta
kiváltó okot, egy felsobb intelligenciát, egy
láthatatlan Teremtot, egy Istent, mely mindezt
létrehozta és megtervezte az utolsó elemi rész
muködéséig bezáróan, és mintegy Mindenható és
Mindentudó módon irányítja és vezérli a
legparányibb elemi részig.
50
1. Az eredet kérdésePro Az oksági törvény
szerint mindennek oka van, ennek eredménye az
okozat. Az Osrobbanás elott semmi sem létezett,
nem létezett tehát ok sem, amiatt okozat sem
jöhetett létre. Mivel pedig a Világegyetem
létezik, ezért kiváltó oknak is léteznie kellett.
Sot, léteznie kellett egy elsodleges kiváltó
oknak. Az lehetet élettelen anyag, illetve egy
végtelen intelligens és hatalmas Isten.
Mindenképpen kellett kiváltó ok, hiszen kiváltó
ok nélkül nem léteznénk mi sem.
51
Kontra A gondolatmenet eleve hibás. Egyáltalán
nem kötelezo, hogy mindennek oka legyen. Az
anyag (ahogy az energia és az információ is)
megsemmisíthetetlen és létrehozhatatlan. Az anyag
maga nem élettelen, nagyon is élo, sot,
önszervezo képességgel rendelkezik. Az önszervezo
képesség olyan újabb elem, ami az okság ellen
szól, hiszen mi oka lenne az anyagnak minderre?
legalábbis ha élettelen lenne. Továbbá, mivel az
anyag létrehozhatatlan és megsemmisíthetetlen
(csakis és kizárólag átalakítható), szükségképpen
örök idok óta létezik, tehát nem hozhatta létre
senki és semmikor, mint ahogy el sem pusztíthatja.
52
2. A rendezettségPro Ha az anyag az osok, akkor
a ma érzékelheto világmindenség, az anyag
véletlenszeru változásainak végterméke. Ha Isten
a mindenség osoka, akkor egy intelligens, teremto
akarat megnyilatkozásaként jött létre az
Univerzum. Leszögezheto a Világegyetemben a
folyamatok túlnyomó többsége nem véletlenszeru,
rendszerezettséget tapasztalunk (galaxisok,
bolygórendszerek, Föld-bolygó, élo szervezetek,
sejtek, molekulák, elemi részek.) Mivel az anyag
holt, rendezettségére nincs magyarázat, csakis
egy mindenható lény állhat a rendezettség
mögött.
53
Kontra Nem volt semmiféle osök, sem anyagi, sem
isteni.A Világegyetemben megfigyelheto
folyamatok többsége azért nem véletlenszeru,
mert maga az anyag önszervezo-képességgel
rendelkezik. Az anyag viselkedése fejlodése,
fraktálterek mentén történik, a fraktálterek igen
egyszeru algoritmusok segítségével leírhatók,
bonyolultsági szintjük ellenben végtelen nagy is
lehet. Véges algoritmus ír le tehát végtelen
nagyságú és bonyolultságú teret.
54
3. A rendezettségPro Amit a világmindenségben
látunk nem akármilyen rendezettség, és nem
akármilyen rendszerek, hanem bonyolult, egymással
összefüggo, komplex rendszerek. A valóságban nem
tapasztaljuk, hogy céliránytalan, véletlenszeru
folyamatok ilyen globálisan összefüggo
rendszer-együttest illesztenek össze a különféle
rendszerekbol Azt viszont tapasztaljuk, hogy a
bonyolult rendszerek összefüggo egésszé formálása
mindig értelmes, intelligens akaratra vezethetok
vissza, ezért istenérvként kimondhatjuk, a
világmindenség egészében megfigyelheto bonyolult
muködoképes rendszerek komplexitása, értelmes,
intelligens eredetet feltételez
55
Kontra hibás koncepció annak állítása, hogy az
anyagot pusztán a véletlen hatások uralnák,
hiszen akármerre nézünk a természetben,
mindenfelé szabályos rendszereket láthatunk.
Csakhogy. Ezek a szabályosságok nem valamiféle
felsobb hatalom által mintegy varázsütésre
megjeleno szabályosságok, hanem az anyag
legbelsobb lényegébol adódó szabályosságok. Az
anyag bizonyos irányok mentén viselkedik, ezek az
irányok pedig az anyag alaptulajdonságaiból
fakadóan szabályos rendszert alkotnak. Ezek a
szabályosságok a legtöbb esetben igen egyszeru
matematikai formulákkal leírhatók, mindezek
ellenére mégis képesek végtelen gazdagságot
szolgáltatni.
56
4. Mozgás és muködoképességPro Nem elég, hogy a
Világegyetem a parányi atomoktól a gigantikus
csillagrendszerekig komplex rendezettséget mutat,
ráadásul minden egyes egysége mozog. Sot, nem
csak egyszeruen mozog, hanem elemei egymással
harmonizált egységben mozognak. Mindez, a
bonyolult rendezettséget tovább emeli, a
muködoképes mozgásban funkcionáló rendszerek
szintjére! Ezért nagy valószínuséggel
feltételezhetjük azt, hogy a világmindenségben
uralkodó jelleggel tapasztalható muködoképes
rendszerek intelligens akarat produktumai. Mivel
az anyag nem rendelkezik rendezo
intelligenciával, és az anyagot formáló véletlen
céltalan összevisszaság, a Világegyetemben muködo
rendszerek végso okaként Istent kell megjelöljük.
57
5. A természeti törvényekPro A Világegyetemben
mindenhol törvényszeruségeket figyelhetünk meg A
természeti törvényekkel kapcsolatban tegyünk fel
egy alapveto kérdést Hol vannak ezek a
törvények? Hol léteznek, hol vannak jelen, miben
vannak lokalizálva"? A természeti törvények
elválaszthatatlan összefüggésben vannak az
anyaggal, így létezésük tagadása egyenlo az anyag
létezésének tagadásával. Abból, hogy a törvény
státusza nem lehet az anyag, arra
következtethetünk, hogy az anyagon kívül van más
is. Abból pedig amit létrehoz ez a más"
(rendezettséget, muködoképességet és
komplexitást) arra következtethetünk, hogy nem
lehet a véletlen (mert a véletlenszeru dolgok
céliránytalan összevisszaságok), hanem élo,
intelligens akarat.
58
Kontra Semmi sem támasztja alá a természeti
törvények állandóságát. Nem ismerjük a természeti
törvények számát. Csak nagyon rövid ido óta
vizsgáljuk az általunk eddig felismert
törvényeket egyáltalán. Semmit sem mondhatunk
ezen a ponton változatlanságukról.A természeti
törvények nem az anyagban, hanem azzal együtt
léteznek, az anyag elidegeníthetetlen
tulajdonságaiként. Amikor az anyag viselkedését
kutatjuk, lényegében a természeti törvényeket
kutatjuk. A természeti törvények nem önálló
valamik, hanem megnyilvánulási pályák,
megnyilvánulási lehetoségek.
59
6. ÁllandóságPro - A természeti törvények
egyetemesek és állandók. - Az általuk
fenntartott rendezettség, és muködoképesség is
állandó - A funkcionális mozgás és muködés nem
válik kaotikussá.- A komplexitás nem
véletlenszeru, hanem állandó. - Az atomok,
molekulák kapcsolódásai, kötései, a bolygók,
csillagok mozgásai, a testek viselkedései
mind-mind több ezer éve állandók.Következtetés
A véletlen jellegénél fogva képtelen a
stabilitásra, állandóságra. A természeti
törvények, s az általuk fenntartott világ épp
ellenkezoleg stabilak, állandók. Stabilak a
fizikai, kémiai (stb.) törvények, s még ahol
változik is az anyag, ott is kizárólag ezen
változhatatlan törvények szerint változik! A
stabilitást az Isten szolgáltatja.
60
Kontra Nem jelenthetjük ki teljes meggyozodéssel
a természeti törvények állandóságát. Nem lehet
kijelenteni azt, hogy pl. a gravitációs állandó a
Föld közelében pontosan akkora, mint egy
óriáscsillag közelében. Hiába ismerjük a
természeti törvényeket, mégsem vagyunk képesek
pontos jóslásra. Pl. ha három magára hagyott
tömegpont egymáshoz való helyzete nem határozható
meg a hetedik ciklus után. Erre semmiféle
matematika eljárás nincs. Lehet a feladaton
szukíteni, de az már nem pontos megoldás. A
természeti törvények, bár ismerjük egy részüket
-, nem jelentenek önmagukban garanciát a jövobeni
állapotok megjósolhatóságára.
61
7. Az energiatételPro Ha nincs Isten, akkor az
osrobbanás az úgynevezett osanyagból - a
matematikai szingularitásból -, indult el. Az
anyag valami hihetetlen suruségure és parányi
méreture összezsugorodott állapotából egyszer
csak felrobbant. Itt merül fel az elso kérdés
Hogyan tudott felrobbanni az anyag? Azaz, honnan
vette az indító energiát a robbanáshoz? A
jelenlegi tudomány megalapozott tudás révén
jutott el arra a felismerésre, hogy a
Világegyetemnek van kezdete. Ha viszont van
kezdet, akkor szükség volt indító energiára is,
az pedig rendszeren belül nem születik. Az
anyagnak kívülrol kellett kapnia. Ha viszont a
teljes Univerzum anyaghalmaza belül" van, akkor
ez a kívül" csak valami nem anyagi" lehetett, -
Isten. Tole jöhetett az energia. Nincs más kiút.
62
Kontra A kiindulópont helyes a Világegyetem nem
keletkezhetett robbanás által. Ha nem volt
Osrobbanás márpedig nem volt -, akkor nincs
szükség a felsorolt érvekre sem.Továbbá a
kezdet mellett érvként felhozott II.
termodinamikai fotétel nem érvényes, a
kvantumfizika szintjén nem állja meg a helyét.
Mivel pedig tudjuk, hogy a természeti törvények
egymásra épülnek, ha kvantumszintem, azaz
mikroszinten, nem érvényes a II. fotétel, annak
érvénytelenségre makroszintre is kihat. A tudósok
teljesen megalapozatlanul vonták tehát le a
következtetést, miszerint a Világegyetem a
termodinamikai egyensúly felé halad.
63
8. Az oksági törvény (kauzalitás)Pro Az
istenérveket folytatva az mondható el, hogy az
anyagnak nem csak energiája nem volt, de oka sem
az osrobbanáshoz.Örök ok Ha öröktol létezett az
anyagban ez a törvényszeruség, akkor egészen a
robbanás pillanatáig erosödo hatást kellett
gyakoroljon az anyagra s az, ennek hatására
robbant fel. A törvényszeruség tehát
irreverzibilis (egyirányú, megfordíthatatlan), és
erosödo kellett, hogy legyen.
64
Kontra a természeti folyamatok globálisan
tekintve legalábbis , igenis visszafordíthatók.
Tény, hogy pl. egy elolvadt hóember, hóember
mivoltában visszafordíthatatlan, ám ami a
hóembert alkotó vizet illeti, nagyon is
visszafordítható, hiszen az elolvadt hóember
anyaga elszivárogván valahová részét képezi a víz
körforgásának. Így igaz ez minden
irreverzibilis folyamatra. Más szinten az
irreverzibilis folyamat végterméke nagyon is
reverzibilis ciklusok alkotói.Sem az energia
törvény, sem a kauzalitási törvény nem szilárd,
tehát a ráépített elméletek meglehetosen instabil
lábakon állnak, azaz értelmezésük csak szuk
körben lehetséges.
65
9. Az entrópiaPRO Mivel a létezo Világegyetem a
teljes rendezettség felé halad, ezért
nyilvánvaló, hogy a bonyolultabból halad a
rendezett felé. Így a Világegyetem rendelkezett
egy legmagasabb szintu bonyolultsággal, amibol
folyamatosan romlik. Az energia törvény kizárja
azt, hogy ez a legmagasabban szinten bonyolult
energiaszint a rendszeren belül állott volna elo.
Az entrópia törvény viszont kizárja azt, hogy ez
a legmagasabb szintu bonyolultság öröktol fogva
léteznék. Volt tehát kezdete. Egy intelligens
akarattal rendelkezo Lény teremtette meg az
Univerzumot, legmagasabb fokú, kezdeti
energiaszintjével, komplexitásával. Az entrópia
törvény tehát visszamutat a teremtésre, s ezáltal
a Teremtore
66
Kontra Ami egy fazék hideg és meleg víz
összekeverése számára megfordíthatatlan folyamat,
az korántsem az egy magasabb szintu, azaz pl. a
víz körforgása számára. A fizikai folyamatoknak
szintjei vannak, végtelen sok szintje, ami tehát
az egyik szinten megfordíthatatlan, egy fölötte
lévo szinte már nem. A termodinamika II.
fotétele csakis és kizárólag zárt rendszerek
esetében érvényesek, de ott sem általánosan.
Készítheto olyan atomi jellegu szurok, mely csak
bizonyos sebességgel haladó részecskéket enged
át, egy ilyen szurovel elválasztott térben az
egyik rész jelentosen felmelegszik, a másik pedig
jelentosen lehul. Vagyis semmiféle teremto
beavatkozása nem szükséges, mégis, egy osztott
edény egyik része látványosan felmelegszik,
miközben a másik fele lehul.
67
10. AnyagszervezésPro Ha kiindulunk az
osrobbanás elméletébol, akkor meg kell tudjuk
valahogy magyarázzuk a rendezettség létrejöttét,
más szóval azt hogyan volt az anyag képes az
önszervezodésre.A komplex rendezettséghez vezeto
folyamat intelligens szervezo akarat eredménye.
Ezért egyik alapalternatívánkat (a véletlen
folyamatokban változó anyagot) kizárva,
szükségképpen a másik alapalternatívánkat
(Istent) kell válasszuk. O volt a kívülálló,
intelligens akarattal rendelkezo Lény, aki az
anyagot szervezte, hangolta, és hangszerelte.
68
Kontra Az anyag lényege az önszervezo képesség.
Olyan tulajdonsága, mint a pl. a spin. Le- és
elválaszthatatlan. Általánosságban tekintve
pedig elmondható, komplex és egymásra épülo
rendszerek esetén, hogy a megnyilvánulások vonala
mintegy Gauss-görbét követ, ahol a harang
eloszlásából azért igen jól meghatározható a
viselkedés. Tény, hogy a Gauss-görbén
elméletileg mindenre van esély, azonban a
valóság ettol más. Ugyanis a véletlent nagyon
is pontosan leírható és meghatározható folyamatok
irányítják.
69
Összegzés
70

• A Világegyetem nem keletkezett. Sem
  Osrobbanással, sem teremtéssel.
• A Világegyetem térben és idoben végtelen
  kiterjedésu.
• A Világegyetem mindkét irányban végtelen
  kiterjedésu (a parányok /elemi részek/ és a
  gigászok (galaktikus szuperhalmazok/ világa felé
  egyaránt).
• A Világegyetemnek minden része,semmi sem létezik
  a Világegyetemen kívül.
• A Világegyetemet anyag tölti ki.
• A világegyetemben valamennyi viselkedést anyag
  hordozza

71

• Az anyag élo, önszervezo, intelligens rendszer.
• Az anyag elválaszthatatlan az energiától és az
  információtól (tudat).
• Az anyag megjelenési formáinak szintjei vannak
• Az anyag minden egyes megjelenési szintjén.
  korlátozott számú megnyilvánulási lehetoség áll
  csak rendelkezésre.
• Az anyag megjelenési formáinak szintjei egymásra
  épülnek.
• Az anyag megjelenési formái szintjeinek száma
  végtelen.

72

• Az ember az anyag megjelenési formáinak
  szintjeibol az elektron méretétol a
  szuperhalmazok méretéig képes átlátni a teret. Ez
  a távolság megközelítoleg 100 nagyságrendet tesz
  ki (kettes számrendszerben) és növekszik.
• A Világegyetem fraktális szerkezetu.
• Az anyag a megnyilvánulási formáinak lehetoségeit
  (természeti törvények) egyszeru szabályrendszerek
  írják le, ezek a szabályrendszerek
  (megnyilvánulási formák) az anyag
  elidegeníthetetlen tulajdonságai,
  leválaszthatatlanok az anyagról, azzal együtt
  léteznek.

73

• Az anyag megnyilvánulásai energiaváltozásokban
  és/vagy információváltozásokban manifesztálódnak.
• Mivel az anyag leválaszthatatlan tulajdonságai
  között az energia mellett a tudatot (információt)
  is megtaláljuk, ezért az anyag megnyilvánulási
  formái tudatos úton is megváltoztathatók
• A végtelen anyagban rendelkezésre álló, végtelen
  mennyiségu tudást (információt) tekinthetjük
  Istennek