OPUS CONTRA NATURAM Major Gy

1
OPUS CONTRA NATURAMMajor Gyöngyi
2

• Az emberélet útjának felén    egy nagy sötétlo
  erdobe jutottam,    mivel az igaz útat nem
  lelém.Ó, szörnyü elbeszélni mi van ottan,    s
  milyen e surü, kúsza, vad vadon    már
  rágondolva reszketek legottan.A halál sem sokkal
  rosszabb, tudom.    De hogy megértsd a Jót, mit
  ott találtam,    hallanod kell, mit láttam az
  uton.Akkortájt olyan álmodozva jártam
• nem is tudom, hogyan kerültem arra,    csak
  a jó útról valahogy leszálltam.
• Halfway through the journey we are living
•           I found myself deep in a darkened
  forest,
•           For I had lost all trace of the
  straight path.  
•           Ah how hard it is to tell what it was
  like,
•          How wild the forest was, how dense and
  rugged!
•           To think of it still fills my mind with
  panic.
•             So bitter it is that death is hardly
  worse!
•           But to describe the good discovered
  there
•           I here will tell the other things I
  saw.
•          I cannot say clearly how I entered
  there,
•           So drowsy with sleep had I grown at
  that hour
•           When first I wandered off from the true
  way.

3

• "Ó, minden költok dicsosége, dísze,    ki
  könyved oly buzgón szereti régen,    legyen
  mostan kegyedben némi része.Mesterem, mintaképem
  vagy te nékem,    te vagy csupán, kitol örökbe
  kaptam    a zengzetes szót, mely ma
  büszkeségem.Látod elottem milyen szörnyü vad
  van,    védj tole híres bölcs, mert
  szembeszállni...    vérem remeg a puszta
  gondolatban!"
•    "O glory and light of all other poets,
•           May the long study and the profound
  love
•           That made me search your work come to
  my aid!
•        "You are my mentor and my chosen author
•           Alone you are the one from whom I have
  taken
•           The beautiful style that has brought me
  honor.
•             "Look at the beast that drove me to
  turn back!
•           Rescue me from her, celebrated sage,
•        For she causes my veins and pulse to
  tremble."

4

• "Tenéked másik úton kell ma járni,"    felelt
  midon meglátta, hogy sirok,    "ha nem akarsz e
  vad helyen megállnimert ez a szörny, kitol
  könnyed csorog,    útjába állna, bárki
  közelednék,    úgy hogy halála lenne e birok.És
  oly gonosz, hogy sohse csöndesednék,    rossz
  vágyának sohsem elég a kár    s evés után csak
  annál éhesebb még.
• Ez nem kiván földet, sem ércet enni,    hanem
  erényt, bölcsességet, szerelmet
• "You are destined to take another route,"
•           He answered, seeing me reduced to
  tears,
•           "If you want to be clear of this
  wilderness,
•             "Because this beast that forces you
  to cry out
•      Will not let anyone pass by her way
•           But harries him until she finally kills
  him.
•           "By nature she is so depraved and
  vicious
•           That her greedy appetite is never
  filled
•           The more she feeds, the hungrier she
  grows.
• He shall not feast on property or pelf
•           But on wisdom, love, and manliness,
•  

5

• Erénynek hölgye, kinek egy erényed    teszi,
  hogy fajunk fölülmulja minden    tartalmát az ég
  legszükebb körének,parancsod olyan gyönyörnek
  tekintem,    hogy itt késonek tetszenék a
  kész    szükség arról többet beszélni nincsen.
• "O lady of virtue, through whom alone
•          The human race surpasses all contained
•           Within the heavens to the smallest
  sphere,
•             "Your command pleases me so
  thoroughly
•   That already to have done it would seem tardy
  
•           Only let me know what it is you want.

6

• E titkos úton át a mester és én   
  visszaindultunk világos világba    s a
  pihenésre gondolni se késvén,kusztunk föl, o
  elol és én nyomába,    míg a sok szépbol, melyet
  az ég hordoz    láttam egynémit, egy kis
  karikábaés így jutottunk ki a csillagokhoz.
• Along that hidden path my guide and I
•           Started out to return to the bright
  world.
•      And without a thought for any resting-stops,
  
•           We bounded up, he first and I second,
•           Until, through a round opening, I saw
•           Some of the lovely things the heavens
  hold
•           From there we came out to see once more
  the stars.

7

• Immáron jobb vizek fölé evezni    emel vitorlát
  elmém kis hajója,    s szörnyü Tengert maga mögé
  vesztimásodik Ország kerül íme szóra,    ahol
  kitisztul az emberi szellem    s méltóvá lesz,
  hogy legyen ég lakója.
• To race for safer waters, the small ship
•           Of my poetic powers now hoists sail,
•           Leaving in her wake that cruel sea.
•             And I shall sing this second kingdom
  where
•        The human spirit purifies itself,
•           Becoming fit to mount up into heaven.

8

• Elég, hogy e szent habokból kiérve    új ember
  lettem, mintha új galyat hoz    az új tavasz az
  újuló növényretiszta, s röpülni kész a
  csillagokhoz.
• From out those holiest waves I now returned,
•           Refashioned, just as new trees are
  renewed
•           With their new foliage, for I came back
  
•      Pure and prepared to leap up to the stars.

9

• A Mindent Mozgatónak glóriája    a Mindenségen
  áthat, és világol,    itt hobb, ott halkabb
  fényt hintvén a tájra.Én jártam, hova legtöbb
  hull a lángból    s láttam, mit sem tud, sem bir
  elbeszélni,    ki visszatér e magasabb
  világból.Mert mikor vágyát közelítve kémli,   
  oly mélységekbe száll az emberelme,    hogy az
  emlék nem képes utolérni.Mégis amennyit
  kincsekkel betellve    a szent országból
  szellemem megorzött,    azt ma dalomnak elotárni
  terve.
• The glory of Him who sets all things in motion
•           Cleaves through the universe, and it
  flames again
•           In different places with a different
  force.
•           I have been to that heaven where His
  light
•       Beams brightest and seen things that none,
  returning,
•           Has the knowledge or the power to
  repeat,
•           Because, as it draws near to its
  desire,
•           Our intellect sinks down to such a
  depth
•           That memory cannot trace its way back
  there.
• Nevertheless, whatever I could treasure
•           Up in my mind about that sacred kingdom
  
•           Shall now become the subject of my
  song.
•  

10

• Miként a mérnök, ki a kört szeretné    megmérni,
  töpreng, hogy titkába lásson,    de méro elvét
  hasztalan keresnéollyá tett engem ez uj
  látomásom    töprengve tudni, hogyan egyesule 
    kör a képpel, s hogy árad át egymáson,de
  szárnyam ahhoz hasztalan feszule -    mig villám
  fénye tárta szememet fel    és égo vágy ekként
  teljesule.Csüggedtem volna, lankadt
  képzelettel,    de folyton-gyors kerékként
  forgatott    vágyat és célt bennem a Szeretet,
  melymozgat napot és minden csillagot.
• As the geometer who sets himself
•           To square the circle and who cannot
  find,
•       For all his thought, the principle he
  needs,
•           Just so was I on seeing this new vision
  
•           I wanted to see how our image fuses
•           Into the circle and finds its place in
  it,
•           Yet my wings were not meant for such a
  flight
•       Except that then my mind was struck by
  lightning
•           Through which my longing was at last
  fulfilled.
•           Here powers failed my high imagination
  
•           But by now my desire and will were
  turned,
•           Like a balanced wheel rotated evenly,
•         By the Love that moves the sun and the
  other stars.