1
ÉPÍTOANYAGOK II.

• Dr. MOLNÁR VIKTOR
  egyetemi docens

2
1. ELOADÁSADALÉKANYAGOK MINOSÍTÉSI ÉS JAVÍTÁSI
MÓDSZEREI
3
1. AZ ADALÉKANYAGOK MINOSÍTÉSE, JAVÍTÁSA

• 1.1. SZEMMEGOSZLÁS MINOSÍTÉSI MÓDSZEREI
• 1.2. SZEMMEGOSZLÁS JAVÍTÁSI MÓDSZEREI
• 1.3. MINTAPÉLDA BEMUTATÁSA AZ ELOADÁSON

4
1.1. SZEMMEGOSZLÁS MINOSÍTÉSI MÓDSZEREI

• 1.1.1. A SZEMMEGOSZLÁS MINOSÍTÉSE A
  FINOMSÁGI MODULUS SEGÍTSÉGÉVEL
• 1.1.2. A SZEMMEGOSZLÁS MINOSÍTÉSE A
  HATÁR- GÖRBÉK SEGÍTSÉGÉVEL

5
1.1.1. A SZEMMEGOSZLÁS MINOSÍTÉSE A FINOMSÁGI
MODULUS SEGÍTSÉGÉVEL

• Abrams mindazok a szemmegoszlási görbék,
  melyeknek a finomsági méroszáma azonos,
  betontechnológiai szempontból gyakorlati
  határok között egyenlo értékueknek tekinthetok.
• Ez a szemeloszlási görbe feletti terület.

6
1.1.2. SZEMMEGOSZLÁS MINOSÍTÉSE A SZABVÁNYOS
HATÁRGÖRBÉKKEL

• A szabályzatok a dmax függvényében megad-nak
  olyan szemmeg-oszlási görbéket, amelyekkel a
  közéjük eso szemmegoszlási görbéket I., ill. II.
  osztályúaknak, ill. osztályon kívülinek lehet
  minosíteni.

7
1.2. SZEMMEGOSZLÁS JAVÍTÁSI MÓDSZEREI

• A javítás módjai
• a) A méreten felüli szemcsék kirostálása
• b) A szemmegoszlás javítása két részre
  (rendszerint homokra és kavicsra) bontása és
  megfelelo arányú keverése
• c) Az eredeti szemmegoszlás javítása valamilyen
  adalékfrakcióval (rendszerint kavics pótlással)
• d) Az adalékanyag több frakcióra osztályozása és
  megfelelo arányú keverése.

8
A SZEMMEGOSZLÁS JAVÍTÁSA KÉT VAGY HÁROM RÉSZRE
VALÓ BONTÁSSAL I.

• Két részre való bontás
• Három részre való bontás

9
2. ELOADÁSANYAGVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK
MATEMATIKAI STATISZTIKAI KIÉRTÉKELÉSE
10
2. A MATEMATIKAI STATISZTIKA ALAPJAI

• 2.1. A MÉRÉSI EREDMÉNYEK KIÉRT.
• 2.2. STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK
• 2.3. STATISZTIKAI JELLEMZOK
• 2.4. NORMÁLELOSZLÁS
• 2.5. KÜSZÖBÉRTÉK
• 2.6. SZTOCHASZTIKUS KAPCSOLAT
• 2.7. ÉPÍTOANYAGOK MINOSÍTÉSE

11
2.1. A MÉRÉSI EREDMÉNYEK KIÉRT.

• A mérési eredmények feldolgozása és értékelése
  során az alábbi feladatok adódnak
• Az építoiparban tömegcikként vásárolható
  építoanyagok minosíto vizsgálata.
• Két vagy több változó között legvalószínubb
  empirikus függvénykapcsolat keresése.
• Új építoanyagokra anyagtulajdonságok, illetve
  követelmények megadása.

12
2.2. STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK I.

• Tételaz az építoanyag mennyiség, amely egy
  mintával minosítheto (pl. 300000 db agyagtégla).
• Valószínuségi változó a mintán nyert mérési
  eredmények (minoségi jellemzok pl. méret,
  szilárdság, suruség stb.) x1 xn stb.
• Minta valószínuségi változók sokasága.
• Rendezett minta nagyság szerint rendezett
  eredmények. Ez számegyenesen ábrázolható.
• Osztályba sorolás nagyszámú minta esetén (n gt
  50) a mérési eredmények k egyenlo széles
  osztályba sorolása empírikusan.

13
2.2. STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK II.

• Osztályok száma (k) empírikus összefüggésbol
• Osztály szélessége (c)
• Osztályközép osztályátlag
• Osztálygyakoriság egy osztályba jutó n db mérési
  eredmény.

14
2.2. STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK III.

• A gyakorisági hisztogram
• A vízszintes tengelyen az osztályhatárokat-,
• a függoleges tengelyen az osztálygyakoriságot
  mérjük fel.

15
2.2. STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK VI.

• Az eloszlási hisztogram
• A vízszintes tengelyen az osztályhatárokat-,
• a függoleges tengelyen a halmozott relatív
  gyakoriságot mérjük fel,

16
2.3. STATISZTIKAI JELLEMZOK

• 2.3.1. HELYZETI JELLEMZOK
• 2.3.2. SZÓRÓDÁSI JELLEMZOK

17
2.3.1. HELYZETI JELLEMZOK

• Számtani középérték átlag
• Módus (M0) a leggyakrabban eloforduló érték.
  Szimmetrikus eloszlás esetén a gyakorisági
  hisztogram maximumához tartozó érték.
• Medián (Me) az a mérési eredmény, amelynél
  kisebbek és nagyobbak elofordulási valószínusége
  egyaránt 0,5.
• Kvantilis A kvantilisek azok az értékek, amelyek
  különbözo adott arányokban osztják fel a mintát.
• Az elso decilis például a mintának az az eleme,
  amely elott a mintának 0,1-e utána 0,9-e áll.

18
2.3.2. SZÓRÓDÁSI JELLEMZOK

• Terjedelem a mintában eloforduló legnagyobb és
  legkisebb érték közötti eltérés
• Átlagos négyzetes eltérés, vagy szórásnégyzet
  (variancia)
• A tapasztalati szórás

19
2.4. NORMÁLELOSZLÁS I.

• A gyakorlati vizsgálatok suruség- és
  eloszlásábrái mindig összehasonlítandók
  valamilyen elméleti görbével.
• Ezzel az eloszlás jellegét megfeleloen
  értékelhetjük, a nyert eredményeket
  ellenorizhetjük.
• Az építoanyag vizsgálatok azt mutatják, hogy a
  mérési eredmények közelítoen a szabályos
  Gauss-féle eloszlásból kiragadott mintasorozat
  elemeinek tekinthetok.

20
2.4. NORMÁLELOSZLÁS II.

• A Gauss-féle suruségfüggvény
• A Gauss-féle eloszlásfüggvény

21
2.4. NORMÁLELOSZLÁS III.

• A suruségfüggvény tulajdonságai
• A középérték µ x, ahol a suruség maximum.
• A görbe µ középre tükrös.
• A középtol s s (szórás) távolságra a görbének
  inflexiója van.
• A görbe a szórás értékének csökkenésével
  rohamosan emelkedik (középre tömörül).
• A függvény haranggörbe alakú, nyitott és a görbe
  alatti teljes terület eggyel egyenlo.
• A suruségfüggvény összeggörbéje, vagy
  integrálgörbéje a Gauss-féle eloszlásfüggvény

22
2.4. NORMÁLELOSZLÁS III.

• A suruségfüggvény egyszerubb alakra hozható a
• esetlegességi változó bevezetésével.
• A középre µ 0 és s 1 felvételével, a függvény
  egységesen ábrázol minden szabályos eloszlást.
• Ez az un. egységnyi szórású Gauss-féle suruség-,
  ill. eloszlásfüggvény.

23
2.4. NORMÁLELOSZLÁS IV.

• Az egységnyi szórású Gauss-féle suruség-függvény
  ?
• Az egységnyi szórású Gauss-féle eloszlás-függvény
  ?

24
2.5. KÜSZÖBÉRTÉK I.

• Küszöbérték olyan érték, amelynél kisebb csak
  egy elore meghatározott rendszerint nem nagy
  valószínuséggel fordulhat elo.
• A középértékbol /µ/ a szórás /s/ annyi szorosát
  /?/ kell levonni, hogy a kockázat éppen a
  tervezett legyen. Az így kapott K?-nál kisebb
  eredmény már csak a tervezett mértékben (pl. 1)
  fordulhat elo.

25
2.5. KÜSZÖBÉRTÉK II.

• Küszöbérték különbözo esetei normális eloszlás
  esetén
• a) azonos középértéku
• b) azonos küszöbértéku eloszlások.

26
2.6. SZTOCHASZTIKUS KAPCSOLAT

• 2.6.1. A FELADAT JELLEMZÉSE
• 2.6.2. AZ ADATOK ÁBRÁZOLÁSA
• 2.6.3. A KÖZÉPGÖRBE SZERKESZ- TÉSÉNEK
  MÓDSZEREI
• 2.6.4. A LINEÁRIS REGRESSZIÓ

27
2.6.1. A FELADAT JELLEMZÉSE

• Kérdés hogyan változik meg egy változó értéke,
  ha egy másik változó értéke változik, de a két
  valószínuségi változók között nincs szoros
  függvénykapcsolat.
• Olyan függvényeket kell konstruálni, amelyek a
  leheto legjobban kifejezik az adott
  sztochasztikus kapcsolat jellegét.
• Az ilyen függvényt középgörbének nevezzük.
• A középgörbétol az egyes eredmények helyes
  illesztés esetén is eltérnek. Ez a reziduális
  eltérés.
• A középgörbe meghatározására, ill. a kapcsolat
  szorosságának jellemzésére többféle módszer
  ismert.

28
2.6.2. AZ ADATOK ÁBRÁZOLÁSA

• Két változó közötti kap-csolat koordináta
  rend-szerben szemléltetheto.
• A méréseredmény párok egy pontmezot adnak.
• E pontmezo is alkalmas tájékoztatásra a függvény
  jellegét és a szóródás mértékét tekintve.
• A feladat egy praktikus, könnyen kezelheto
  függvény keresése.

29
2.6.3. A KÖZÉPGÖRBE SZERKESZ- TÉSÉNEK
MÓDSZEREI I.

• Középgörbe illesztése szabad szemmel
• Matematikailag nem tekintheto korrekt eljárásnak,
  de tájékozódásra az ily módon szerkesztett
  középgörbék is kiválóan alkalmasak lehetnek.

30
2.6.3. A KÖZÉPGÖRBE SZERKESZ- TÉSÉNEK
MÓDSZEREI II.

• Középgörbe illesztése csoport átlagok alapján
• Az egyik (pl. x) változó szerint az eredményeket
  egyenlo szakaszokra osztják.
• Minden szakaszban külön meghatározzák a mérési
  eredmények x és y változó szerinti
  csoportátlagát.
• Az így kapott pontok össze-kötésével kapott görbe
  jó közelítése az összefüggést kifejezo
  függvénynek.

31
2.6.4. A LINEÁRIS REGRESSZIÓ

• A regresszió számítás lehetové teszi, hogy (xi,
  yi) pontokon át regressziós görbét, elsosorban
  regressziós egyenest fektethessünk.
• Erre legalkalmasabb a legkisebb négyzetek
  módszere, amely szerint az a függvény adja a
  mérési eredmények legmegbízhatóbb közelítését,
  amelyre vonatkozóan a függvénytol való eltérések
  (hiba) négyzetösszege minimum.

32
2.7. ÉPÍTOANYAGOK MINOSÍTÉSE

• 2.7.1. A MINTAVÉTEL ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
• 2.7.2. AZ ÁTVÉTELI ELJÁRÁS, A
  MINTAVÉTELI JEGYZOKÖNYV
• 2.7.3. A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

33
2.7.1. A MINTAVÉTEL ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I.

• Próba-, ill. mintavétel nem vizsgálhatunk meg
  minden terméket, ezért mintát kell venni.
• Alapsokaság az ellenorzésre kerülo darabok
  (alapsokaság) összessége.
• Tétel a termék (alapsokaság) valamely szabvány
  vagy más megállapodás alapján meghatározott
  nagyságú, minosítésre bocsátott mennyisége.
• Próba, ill. minta a minosítésre bocsátott
  terméknek a vizsgálat céljára elkülönített része,
  amelynek vizsgálata alapján minosítik a tételt.

34
2.7.1. A MINTAVÉTEL ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.

• A tételt egyértelmuen kell definiálni (pl. 200000
  db tömör égetett agyagtégla, 50 m3 beton, 60t
  acél, stb.), a tétel nagyságát szabványok írják
  elo
• a) A tételbol a mintát általában véletlen
  jelleguen kell venni.
• b) A mintának elegendo nagynak kell lenni,
  úgyhogy a középérték és a szórás bizonyos
  valószínuséggel meghatározható legyen.
• Végül is gazdaságossági kérdések szabják meg a
  minta elemszámának a felso határát.

35
2.7.2. AZ ÁTVÉTELI ELJÁRÁS, A MINTAVÉTELI
JEGYZOKÖNYV

• Az építés helyén végzett vizsgálatról, akár
  szabványos, akár pedig közelíto jellegu,
  jegyzokönyv készítendo.
• A jegyzokönyvnek tartalmaznia kell a vizsgáló
• nevét
• a vizsgálat célját
• a próba mennyiségét,
• az elemek jelét,
• az azonosításhoz szükséges adatokat, a tétel
  megnevezését, mennyiségét
• a vizsgálati módszert, az eloírás megnevezését
• a vizsgálat során megállapított méroszámokat és
  megfigyelt eseményeket
• a vizsgálattal összefüggo minden egyéb
  észrevételt.

36
2.7.3. A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

• Minosítési érték azt a méroszám, amely a
  minosítés alapjául szolgál.
• Az értékelés módja többféle lehet, rendszerint
  valamely matematikai statisztikai jellemzo
  felhasználásával, pl
• egyetlen megállapítás-,
• átlag-,
• legnagyobb vagy legkisebb egyedi vizsgálati
  eredmény-,
• átlag- és legkisebb egyedi érték-,
• átlag és terjedelem-,
• átlag és szórás-, ill.
• küszöbérték alapján.

37
3. ELOADÁSA BETON
38
3. A BETON

• 3.1. A FRISS BETON
• 3.2. A MEGSZILÁRDULT BETON
• 3.3. TOVÁBBI VIZSGÁLATOK
• 3.4. ALAKVÁLTOZÁSI JELLEMZOK
• 3.5. SZILÁRDSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNY.
• 3.6. FAGYÁLLÓSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNY.
• 3.7. KOPÁSÁLLÓSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNY.
• 3.8. A FAGY ÉS A HIDEG HATÁSA A SZIL.-RA
• 3.9. A TRANSZPORTBETON
• 3.10.A BETON SZILÁRDULÁSÁNAK GYORSÍTÁSA
• 3.11.KÜLÖNLEGES BETONOK
• 3.12.KÜLÖNLEGES BETONTECHNOLÓGIÁK

39
3.1. A FRISS BETON

• 3.1.1. A BEDOLGOZÁSI TÉNYEZO VIZSG.
• 3.1.2. KEVERÉSI ARÁNY SZÁMÍTÁSA
• 3.1.3. PÓRUSTARTALOM MEGHATÁROZÁS
• 3.1.4. A TELÍTETTSÉG MEGHATÁROZÁSA
• 3.1.5. A VÉRZÉS
• 3.1.6. A ZÖLD SZILÁRDSÁG

40
3.1.1. A BEDOLGOZÁSI TÉNYEZO VIZSG.

• Bedolgozási tényezo (b) az adalékanyag
  térfogatának (láda térfogata Va) és a bedolgozott
  beton térfogatának (Vb) a hányadosa adja

41
3.1.2. KEVERÉSI ARÁNY SZÁMÍTÁSA (ÖSSZETEVOK
SURUSÉGE FÜGGVÉNYÉBEN)

• A számítást 1 m3 re végezzük
• Cement (c) és a víz-cementtényezo (x) ismert,
• Víz meghatározása
• xv/c ? vcx
• Térfogatok meghatározása
• ? A kifejezheto

42
3.1.3. PÓRUSTARTALOM MEGHATÁROZÁS

• Boyle-Mariotte törvény alapján

43
3.1.4. A TELÍTETTSÉG MEGHATÁROZÁSA

• Telítettség a pórustartalom és a cementpép
  arányaitól függ

1,05 vp h
44
3.1.5. A VÉRZÉS

• Vérzés a friss beton, ill. habarcs megdermedése
  elott a vizet feladja.
• Ezzel csökken a víz a betonban, és ez a
  szilárdság szempontjából általában kedvezo,
• de ez csak akkor lesz elonyös, ha a fölös vizet
  lesöprik és a dermedés vége elott a betont
  utántömörítik.

45
3.1.6. A ZÖLD SZILÁRDSÁG

• Zöld szilárdság betonnak az a szilárdsága,
  amely csak a kohézión és a belso súrlódáson
  alapszik.

46
3.2. A MEGSZILÁRDULT BETON SZILÁRDSÁGI
VIZSGÁLATAI

• 3.2.1. A BETON RONCSOLÁSOS NYOMÓ-
  SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA
• 3.2.2. A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ-
  SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATAI
• 3.2.3. A HÚZÓSZILÁRDSÁG MEGHATÁROZÁSA
• 3.2.4. A BETON NYÍRÓ ÉS CSAVARÓ
  SZILÁRDSÁGA
• 3.2.5. A FELÜLETI KÖTÉS

47
3.2.1. A BETON RONCSOLÁSOS NYOMÓ- SZILÁRDSÁG
VIZSGÁLATA I.

• A 2000-2500 kg/m3 testsuruségu beton
  nyomó-szilárdsága függ a próbatestek alakjától és
  méreteitol.
• A szabvány változását követve három féle
  próbatesten mért szilárdsági értéket érdemes
  figyelemmel kísérni
• Legrégebben a 200x200 mm élhosszúságú kockán,
• majd a 150mm átméroju és 300 mm magas hengeren,
• végül ma a 150x150 mm élhosszúságú kiskockán mért
  28 napos nyomószilárdságot tekintettük, ill.
  tekintjük a beton szilárdságának.

48
3.2.1. A BETON RONCSOLÁSOS NYOMÓ- SZILÁRDSÁG
VIZSGÁLATA II.

• A régi szabvány
• pl. B 200 a nyomószilárdságot jelölte kp/cm2-ben.
  Ez az SI-rendszerben a 20N/mm2re változott.
• A mai szabvány
• a hengeren, és a kiskockán mért
  nyomó-szilárdságot adja meg, pl. C25/30, ahol a
  25 a hengeren, a 30 a kis kockán mért
  nyomószilárdságot jelöli N/mm2-ben.
• Meglévo mutárgyak betonszilárdságának
  ellenorzéséhez 3d hosszúságú magmintát célszeru
  venni fúrással a szerkezetbol.

49
3.2.2. A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ-SZILÁRDSÁG
VIZSGÁLATAI I.

• Több módszer ismeretes, de gyakorlatilag két
  módszert használunk, ezek
• az akusztikus impulzusok terjedési sebességének
  mérése betonoszkóppal,
• a beton felületi rétegének keménység mérése
  Schmidt rugóskalapáccsal.
• A szilárdságbecslést az teszi lehetové, hogy a
  mért fizikai jellemzok és a betonszilárdság
  sztochasztikus kapcsolatban vannak.
• A függvényeket a mérési pontokból kísérlettel
  lehet megszerkeszteni. Az eredményeket
  diagrammban ábrázolhatjuk.

50
3.2.2. A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ-SZILÁRDSÁG
VIZSGÁLATAI II.

• A pontmezo alapján függvényt határozhatunk meg,
  amely körül a méréseredmények szóródnak.
• Az i-edik méréseredmény és a függvény között
  mindig van eltérés.
• Valamennyi méréseredmény figyelembevételével meg
  kell szerkeszteni az eltérések eloszlásfüggvényét.
  
• Ezután felveszünk egy kockázati szintet, pl.
  5-ot.

51
3.2.2. A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ-SZILÁRDSÁG
VIZSGÁLATAI III.

• Meghatározzuk az eltérések azon értékeit,
  amelyeknél nagyobb eltérésnek az elofordulási
  valószínusége 5
• Ezt az értéket a középgörbétol lefelé mérve
  kapjuk az alsó küszöbgörbét.
• A középgörbérol leolvasható a szilárdság
  legvalószínubb értéke,
• a küszöbgörbérol pedig az az érték, amelynél
  kisebbnek az elofordulási valószínusége 5.

52
3.2.2. A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ-SZILÁRDSÁG
VIZSGÁLATAI IV.

• A tapasztalati függvényeket és a szórás-értékeket
  sok tényezo befolyásolja, pl
• a muszer és a mérési módszer,
• a beton alkotóinak minosége (adalékanyagfajta,
  stb.),
• a beton összetétele (v/c, péptérfogat, stb.),
• a bedolgozás hatékonysága (tömörség, zárványok,
  stb.),
• a szilárdság körülményei (nedves és száraz
  utókezelés, stb.),
• a beton kora,
• a beton állapota a vizsgálatkor (víztartalom,
  stb.).

53
3.2.3. A HÚZÓSZILÁRDSÁG MEGHATÁROZÁSA

• A beton húzószilárdsága a próbatest alakjától,
  méreteitol, a terhelés módjától, valamint a beton
  állapotától függ.
• A nyomószilárdság kb. 1/10-e
• Lényegében három vizsgálati mód terjedt el,
  nevezetesen
• tiszta húzóvizsgálat,
• hajlító vizsgálat,
• hasító vizsgálat.

54
3.2.4. A BETON NYÍRÓ ÉS CSAVARÓ SZILÁRDSÁGA

• A nyírószilárdság kísérletek szerint a
  nyomószilárdságnak mintegy 1/4 - 1/5 -e, a
  hajlító-húzószilárdságnak pedig 1,5-szerese.
• A csavarószilárdság a húzószilárdságnak mintegy
  1,4-1,7-szerese kör- és négyszög keresztmetszetu
  próbatest esetén, ill. 0,9-1,2-szerese körgyuru
  keresztmetszet esetén

55
3.2.5. A FELÜLETI KÖTÉS

• A felületi kötés tájékoztató nagyságát kihúzó-,
  vagy kitoló kísérlettel állapítják meg.
• A kísérlet során a kihúzóerot elosztják az
  acélbetét felületével, így kapják meg a felületi
  kötés átlagos szilárdságát.

56
3.3. TOVÁBBI VIZSGÁLATOK

• 3.3.1. KOPÁSÁLLÓSÁG
• 3.3.2. HIDROTECHNIKAI TULAJDONSÁGOK

57
3.3.1. KOPÁSÁLLÓSÁG

• A koptató vizsgálat
• Bauschinger-Bohme féle állandó teher alatti,
  csiszolókorongos eljárást szabványosították.
• A szerkezetbol vizsgálat céljára 70,7 x 70,7 mm
  alapterületu próbatestet kell kimunkálni. A
  vizsgálatot légszáraz, és vízzel telített
  állapotban is el kell végezni.
• E vizsgálattal meghatározható
• A lekoptatott réteg vastagsága (az osztályba
  sorolás alapja.)
• Mérheto a tömegveszteség is.

58
3.3.2. HIDROTECHNIKAI TULAJDONSÁGOK

• A próbatesteket 48 órán át 0,1 MN/m2, s ezt
  követoen óránként a nedves folt megjelenéséig
  megkétszerezve 0,2 0,4 0,8 1,6 MN/m2
  túlnyomásnak kell alávetni.
• A vizsgálat folyamán megállapítandó az a
  legnagyobb nyomásfokozat, amelynél a próbatest
  alsó felületén még nem észleltek nedves foltot.

59
3.4. A BETON ALAKVÁLTOZÁSI JELLEMZOI I.
Terheléstol függo Terheléstol függo Terheléstol független Terheléstol független
pillanatnyi alakváltozás idotol függo idotol függo idotol független alakváltozás
pillanatnyi alakváltozás kúszás zsugorodás idotol független alakváltozás
Visszafordítható (reverzibilis) pillanatnyi rugalmas alakváltozás késlekedo rugalmas alakváltozás környezetei hatásra bekövetkezo zsugorodás hotágulás
Visszafordíthatatlan (irreverzibilis) pillanatnyi maradó (képlékeny) alakváltozás tartós folyás belso okokra visszavezetheto zsugorodás -
60
3.4. A BETON ALAKVÁLTOZÁSI JELLEMZOI II.

• 3.4.1. A BETON ?-? DIAGRAMJA ÉS E
  RUGALMASSÁGI MODULUSA
• 3.4.2. A BETON ZSUGORODÁSA ÉS DUZZADÁSA
• 3.4.3. A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA
• 3.4.4. A HOMÉRSÉKLET VÁLTOZÁS OKOZTA
  ALAKVÁLTOZÁS

61
3.4.1. A BETON ?-? DIAGRAMJA ÉS E
RUGALMASSÁGI MODULUSA I.

• A ?-? diagramm függ
• a terhelés sebességétol (felso ábra)
• és a beton minoségétol (alsó ábra).

62
3.4.1. A BETON ?-? DIAGRAMJA ÉS E
RUGALMASSÁGI MODULUSA II.

• A beton alakváltozási viselkedésének leírásához
  használatosak
• E0 kezdeti-,
• E? érinto-,
• Eh húrmodulus

63
3.4.2. A BETON ZSUGORODÁSA ÉS DUZZADÁSA I.

• A beton zsugorodása a cementko zsugorodásának
  függvénye.
• A cementko zsugorodása függ
• A cementko-tartalomtól,
• A víz-cementtényezotol,
• Az adalékanyag rugalmas-sági modulusától.

64
3.4.2. A BETON ZSUGORODÁSA ÉS DUZZADÁSA II.

• Zsugorodásában a legdön-tobb tényezo a környezo
  le-vego relatív páratartalma.
• A zsugorodás végértékét akkor éri el, ha létrejön
  a levego nedvesség-tartalma és a beton
  kapillárisaiban levo víz közötti egyensúlyi
  állapot.
• A végérték pedig annál nagyobb, minél kisebb a
  levego relatív légnedvesség-tartalma,

65
3.4.3. A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA I.

• A beton alakváltozása tartós terhelés hatására a
  következo részekbol tevodik össze
• rugalmas alakváltozás a terhelés felhordása alatt
  (er),
• maradó alakváltozás a terhelés felhordása alatt
  (e m),
• zsugorodás (e zs),
• viszkózus alakváltozás a terhelés tartama alatt
  (e vis),
• viszkoelasztikus alakváltozás (késlekedo rugalmas
  alakváltozás) a tartós terhelés tartama alatt (e
  vel).

66
3.4.3. A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA II.

• A kúszás két részbol áll alap- és száradási
  kúszás
• Az alapkúszást növeli
• a nagyobb cementko-tartalom,
• a cement lassúbb szilárdulása,
• a cementko, ill. beton kis szilárdsága a
  megterhelés idopontjában,
• a kisebb utószilárdulás a terheléstol számítva,
• a durvább, kisebb rugalmassági modulusú
  adalékanyag,
• nagyobb terhelo feszültség.

67
3.4.3. A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA III.

• A száradási kúszást növeli
• ha terheléskor nagyobb a beton nedvességtartalma
  és a terhelést követoen nagyobb a
  nedvességveszteség (kicsi a levego relatív
  légnedvesség-tartalma és nagy a homérséklet),
• kisebb a keresztmetszet (500 mm-nél kisebb
  keresztmetszet esetén a keresztmetszet lényeges
  hatása nem állapítható meg).

68
3.4.3. A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA IV.

• A beton kúszását úgy veszik számításba, hogy a
  tényleges kezdeti rugalmassági modulus helyett az
  (E0) ideális rugalmassági modulussal (Ei)
  számolunk, melyet az ábra szerint vezetünk le

69
3.4.4. A HOMÉRSÉKLET VÁLTOZÁS OKOZTA
ALAKVÁLTOZÁS

• ? l ??? x l x ?T ahol
• ?13 x 10-6 1/K (kvarc esetén)

70
3.5. A BETON SZILÁRDSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZOK

• 3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINOSÉGE
• 3.5.2. AZ ADALÉKANYAG
• 3.5.3. A BETON KORA

71
3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINOSÉGE I.
(Cementmennyiség-konzisztencia)

• A beton nyomó-szilárdsága a cement minoségétol
  közel lineárisan függ bármely konzisztencia
  esetén.

72
3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINOSÉGE II.
(A cement fajlagos felülete)

• A cement fajlagos felülete (azonos péptartalom
  esetén) erosen befolyásolja a szilárdságot.
• A nyomószilárdságot jobban-,
• a hajlító-húzót kevésbé befolyásolja,

73
3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINOSÉGE III.
(A cement mennyisége)

• Adott konzisztencia esetén a péptelített, ill.
  kissé túltelített betonok adják legkedvezobb
  nyomószilárdságot,
• Ezekhez tartozik a legnagyobb testsuruség. Tehát
  a nyomószilárdság görbéje egy maximum görbe a
  cementtartalom függvényében.

74
3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINOSÉGE IV.
(víz-cementtényezo)

• A bedolgozott friss betonhoz szükséges
  vízmennyiség három részbol tevodik össze
• a cement szilárdulásához szükséges
  vízmennyiségbol (v/c 0,15-0,18),
• az adalékanyag által elszívott vízmennyiségbol,
• a bedolgozáshoz szükséges vízmennyiségbol.

75
3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINOSÉGE
V.(konzisztencia)

• Adott adalékanyag esetén a vízcement-tényezo és a
  beton nyomószilárdsága (R28) között egyértelmu
  összefüggés áll fenn.
• Hazánkban a Bolomey-Palotás-képletet használják
• Ahol A és B kísérleti állandók.

76
3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINOSÉGE
V.(légtartalom)

• A légtartalom ugyanúgy hat a betonszilárdságra,
  mint a víztartalom. Mindketto a cementko
  porozitásán keresztül.

77
3.5.2. AZ ADALÉKANYAG

• Az adalékanyag megválasztása fo célkituzései
• a könnyu bedolgozhatóság,
• a legkisebb víz-cementtényezo elérése,
• a leheto legkisebb cementadagolás.
• Ezt szolgálja a Bolomey-féle képlettel
  kifejezheto szemmegoszlási görbe
• És az Abrams-féle féle finomsági modulus-,ill. a
  Popovics-féle törvény

78
3.5.3. A BETON KORA

• A beton szilárdulása idobeni folyamat és a cement
  szilárdulási folyamatával függ össze.
• Jó közelítéssel azt mondhatjuk, hogy a beton
  kockaszilárdsága és a beton korának a logaritmusa
  között lineáris összefüggés áll fenn
• ahol a és b a cement fajtájától és a tárolási
  homérséklettol függo állandó, t a beton kora
  (napokban).

79
3.6. A BETON FAGYÁLLÓSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZOK

• Fagyállóság és olvasztó sóval szembeni ellenállás
  szem-pontjából dönto jelentoségu
• a bevitt légbuborékok mennyisége és átméroje.
• A fagyasztás hatására bekövetkezo tönkremenetel
  megállapítható
• a beton maradó alakváltozásának növekedésébol
  (felso ábra),
• a dinamikus rugalmassági modulus csökkenésébol,
  (alsó ábra).

80
3.7. A BETON KOPÁSÁLLÓSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZOK

• A beton kopásállósága
• A cementko és az adalék-anyag kopásállóságától
  függ.
• A betonösszetétel akkor a legkedvezobb, ha a
  leheto legkisebb a habarcstérfogat, (mivel ez a
  puhább alkotó).
• A 450-500 kg/m3 cement-tartalom a jó, mert eddig
  a cementtartalomig no a beton nyomószilárdsága és
  vele a kopásállósága.

81
3.8. A FAGY ÉS A HIDEG HATÁSA A BETON
SZILÁRDULÁSÁRA

• 3.8.1. A FAGY HATÁSA A BETONRA
• 3.8.2. BETONOZÁS HIDEG IDOBEN

82
3.8.1. A FAGY HATÁSA A BETONRA

• Ha a kötés elott fagy meg a beton (4-6 óra)
• akkor a megfagyott beton szilárdnak tunik, de a
  szilárdságát csak a jég adja. A kiengedés után a
  betont nem szabad kizsaluzni, a kötés megindul,
  és zavartalanul folyik.
• Ha a beton kötés közben fagy meg ( 4-24 óra)
• akkor a fagy elmúltával sem lesz a beton
  szilárdulása tökéletes, a szilárdsága rendszerint
  lényegesen elmarad a természetesen szilárduló
  betonétól.
• Ha a beton szilárdulás közben fagy meg ( 1-2 nap
  után)
• csak akkor tesz kárt a betonban, ha a beton
  kritikus szilárdsága ?kr 10-15 MN/m2-nél kisebb
  volt az elso megfagyás alkalmával.

83
3.8.2. BETONOZÁS HIDEG IDOBEN

• Fagyveszély esetén arra kell törekedni, hogy a
  megfagyás elott a beton érje el a ?kr értékét.
• Hideg idoben a következo intézkedéseket lehet
  tenni
• az alkotóanyagok melegítése úgy, hogy a
  bebetonozott beton homérséklete lehetoleg 20C-ot
  elérje
• kis víz-cementtényezoju beton készítése,
• a cementadagolás növelése,
• nagy kezdoszilárdságú cementek felhasználása,
• fagyásgátló, kötés- és szilárdulás gyorsító
  anyagok adagolása,
• a zsaluzat és a vasbetétek melegítése,
• a bedolgozott beton hoszigetelése,
• a bedolgozott beton melegítése, gozölésel,
  infravörös sugárzással.

84
3.9. A TRANSZPORTBETON

• A gyárban (keverotelepen) eloállított betont
  transzportbetonnak nevezzük.
• A cél az eloírt betonminoség minél kisebb
  szórással való biztosítása.
• Eloállítása történhet
• Központi betongyárban legalább 25m3/ó,
  egyenletes minoségu beton folyamatos
  eloállítására alkalmas.
• Transzportbeton üzemben olyan betongyárak,
  amelyek a frissbeton keveréket, beépítésre
  alkalmas állapotban szállítják a felhasználás
  helyére.
• Árubeton üzemben olyan transzportbeton üzemek,
  amelyek a frissbeton keveréket nem szállítják.

85
3.10. A BETON SZILÁRDULÁSÁNAK GYORSÍTÁSA

• 3.10.1. A SZILÁRDULÁS-GYORSÍTÁS FOGALMA
• 3.10.2. HIDEG SZILÁRDÍTÁSOK
• 3.10.3. HOSZILÁRDÍTÁSOK

86
3.10.1. A SZILÁRDULÁS-GYORSÍTÁS FOGALMA

• A természetesen szilárduló beton legnagyobb
  hátránya, hogy gyámolításra szorul (kb. 28
  napig).
• A betonszilárdítás módszereit két csoportba
  soroljuk
• hidegszilárdítások természetes szilárdulás,
  cement utánorlése, az adalékanyag
  elomelegítése,vegyszeres betonszilárdítás,
• hoszilárdítások gozölés, gyorsgozölés,
  autoklávolás, elektromos érlelés, melegítés
  infravörös lámával.0

87
3.10.2. HIDEG SZILÁRDÍTÁSOK

• A természetes szilárdulás folyamatát erosíti és
  gyorsítja a
• jobb cement minoség,
• nagyobb cement- mennyiség,
• cement utánorlése,
• víz-cementtényezo csökkentése,
• szárazabb konzisztencia,
• adalékanyag elomelegítése,
• vegyszeres betonszilárdítás pl. kalcidúr

88
3.10.3. HOSZILÁRDÍTÁSOK

• A hoszilárdítások azon az elven alapszanak, hogy
  a cement szilárdulása, mint minden vegyi
  folyamat, függ a homérséklettol. A nagyobb
  homérséklet jobban meggyorsítja.
• Módszereigozölés, gyorsgozölés, autoklávolás,
  elektromos érlelés, melegítés infravörös lámával.

89
3.11. KÜLÖNLEGES BETONOK

• 3.11.1. VÍZZÁRÓ BETON
• 3.11.2. KOPÁSÁLLÓ BETONOK
• 3.11.3. SUGÁRVÉDO BETONOK
• 3.11.4. HO- ÉS TUZÁLLÓ BETONOK

90
3.11.1. VÍZZÁRÓ BETON I.

• A betonok vízzáróságát azok tömörsége határozza
  meg. A betontervezés során ezt úgy vesszük
  figyelembe, hogy
• A tömörség t min0,85
• A levegotartalom l max.2
• A finomsági modulus m0,9xm opt. legyen
• Telített betont kell tervezni, mert ez esetben a
  legnagyobb a kezdeti tömörség.
• Vízzáró és különlegesen vízzáró betonhoz kb.
  320-360 kg/m3 55 pc, 45 pc vagy S54 cement
  választandó, 20-nál kevesebb hidraulikus
  pótlékkal.

91
3.11.1. VÍZZÁRÓ BETON II.

• Az adalékanyaggal szemben támasztott
  követelmények
• Dmax 16-32 mm között legyen, ne legyen nagyobb
  betonréteg vastagsága egyötödénél,
• A kavics szemmegoszlásának nincs jelentos
  szerepe.
• A homok jó szemmegoszlását kell elérni,
• A homok agyag- és iszaptartalma nem lehet több 3
  térfogat -nál,
• a kavics együttes por-, agyag- és iszaptartalma
  nem lehet több 0,5-nál.
• A szemalak lehetoleg zömök legyen
• A folyami és bányakavics elonyösebb a zúzottnál.

92
3.11.1. VÍZZÁRÓ BETON III.

• A beton tömörsége fokozható
• különbözo tömítoszerek hozzáadásával, pl.
  trasszal, amely a vízben megduzzadva tömíto
  hatású,
• konzisztencia javítószerek adagolásával,
  (Plastol, Mavefor, Bentonit) amelyek fokozzák a
  beton tömörségét.
• Helyesen kell megválasztani a bedolgozás módját
  is,
• a munkahézagokat kerülni kell.
• Elony, hogy a beton vízzárósága a beton korával
  no, mivel a keletkezett kalcium-szilikáthidrátok
  beépülnek a pórusokba és fokozzák a tömörséget.

93
3.11.2. KOPÁSÁLLÓ BETONOK I.

• Eros koptató- és üto-igénybevételnek kitett
  helyeken keménybetont kell készíteni.
• A keménybetonhoz adalékanyagként réz- és
  ólomsalakot, szilíciumkarbidot (SiC) korundot,
  bórkarbidot ( B4C ), porcelánszemcsét,
  vasreszeléket stb. célszeru felhasználni.
• Alkalmazni kell plasztifikáló, víztaszító
  anyagokat is.
• A fokozottan kopásálló beton eloállítható bazalt,
  andezit és tiszta kvarc adalékanyaggal is.
• A beton minél tömörebb legyen, és minél kevesebb
  habarcsot tartalmazzon (kissé telítettlen
  legyen),
• A tervezés során figyelembe kell venni, hogy a
  kvarckavics nem ütésálló és nem szikrabiztos.

94
3.11.2. KOPÁSÁLLÓ BETONOK II.

• A beton kopásállósága és nyomószilárdsága között
  sztochasztikus összefüggés van.
• Az adalékanyag keménységének is fontos a szerepe.
  
• Alapelvnek lehet tekinteni, hogy a keménybeton és
  a fokozottan kopásálló beton C40/50, a kopásálló
  beton C 35/45 minoségu legyen.
• A betonhoz felhasznált kozetnek a
• nyomószilárdsága legalább 125 MN/m2 és
• vízlágyulási tényezoje legalább 0,8 legyen.

95
3.11.3. SUGÁRVÉDO BETONOK I.

• Alkalmazása gyógyászat, kutatás, (hadászat).
• Sugárzás típusai röntgen- és radióaktív (?, ?,
  ?)
• Védekezés
• Az ? és ? sugárzás kicsiny úthosszon elhal,
  néhány mm ólom-egyenértéku betonfal már
  leárnyékolja.
• A ? sugárzás elleni védelmül a nagy testsuruségu
  nehézbetonokat (NB) kell alkalmazni.
• A neutronsugárzás elleni védelmül felhasznált
  betonnal szemben követelmény a
• ?-sugárzás elleni védelem,
• neutronsugárzás leárnyékolása ? eloírt
  hidrátvíztartalom. (Ez az un. hidrátbeton.)

96
3.11.3. SUGÁRVÉDO BETONOK II.

• Nehézbetont nehéz adalékanyagból eloállítani.
• Két-három MeW energiájú ?-sugárzás szükséges
  lefékezéséhez megkívánt falvastagság víz (?t 1
  t/m3), a közönséges beton ( ?t 2,3 t/m3),
  baritbeton ( ?t 3,5 t/m3), a beton vasadalékkal
  (?t 5,6 t/m3), sorra 6,4m 2,8m 1,8m
  1,15m.
• Megkívánt konzisztenciája földnedves (FN).
• A víz-cementtényezo v/clt 0,6
• A neutronsugárzás elleni védelmül szolgáló
  hidrátbeton olyan nehézbeton, amelynek a
  hidrátvíz tartalma is elo van írva.
• Ehhez különleges kötoanyagokat használtak,
  amelyeknek a hidrátvíz tartalma nagyobb, mint a
  cementeké. (Ma visszatérés a szokványos
  cementhez.)

97
3.11.4. HO- ÉS TUZÁLLÓ BETONOK I.

• A betonok csoportosítása hovel szembeni
  viselkedésük alapján
• Azon a homérsékleten ho- ill. tuzálló a beton,
  amelyiken a szilárdságának 50-a tartós hohatásra
  is megmarad.
• A normál betonban ez kb. 500C
• 575C-on a kvarc adalékanyag ß módosulatba megy
  át, ami térfogatváltozással jár, beton
  tönkremegy.
• A cementko bomlása 500C fölött felgyorsul és kb.
  800C-nál befejezodik, a pc. kötoanyagú betonok
  tönkremennek.
• Ho- és tuzálló betonokat 500C felett tuzálló
  cementtel és nem kvarc adalékanyaggal kell
  készíteni.

98
3.11.4. HO- ÉS TUZÁLLÓ BETONOK II.

• A hoálló betonokhoz, ha a szilárdsági igény kicsi
  , akkor megfeleloek a
• 35 márkájú tiszta, vagy heterogén pc-ek.
• Ha a szilárdsági igény nagyobb, akkor 35 alc I.,
  45 alc I., ill. 55 alc I jelu aluminát cement
  kell.
• Adalékanyagul megfelelnek azok amelyek
• Megfelelo szilárdságúak,
• Magasabb homérsékleten sem károsodnak (bazalt,
  vulkáni tufa, tégla, habosított kohósalak,
  kazánsalak, samott).

99
3.11.4. HO- ÉS TUZÁLLÓ BETONOK III.

• A ho- és tuzálló betonok osztályozása
• Az I. kategóriába sorolhatók a szokványos homokos
  kaviccsal és kozúzalékkal készített betonok.
• A II. kategória szerinti igénybevételek általában
  kéményszerkezetekben fordulnak elo,
• A III. kategóriának megfelelo homérséklet éri a
  betont pl kazánalapok esetén, sugármeghajtású
  kifutómuvek pályáiban, stb.
• A IV. kategóriába tartozó tuzálló betonokat
  elsosorban a kemencefalak építéséhez használják
  800, ill. 1600C homérséklet elviselésére.

100
3.11.4. HO- ÉS TUZÁLLÓ BETONOK IV.

• A IV. kategóriájú tuzálló betonokhoz csak
  tuz-álló aluminát cement (esetleg magnézia)
  alkalmazható.
• Adalékanyagként csak samott-zuzalék és
  samott-liszt használható.
• Vasalt ho- és tuzálló betonok esetén figyelembe
  kell venni
• A beton és az acél hotágulása bár közel van
  egymáshoz nagy homérsékletnél nagy alakváltozás
  különbség állhat elo.
• Az acél szilárdsága 400C feletti homérsékleten
  rohamosan csökken.
• Az acélbetét tapadása a homérséklet növelésével
  jelentosen csökken.

101
3.12. KÜLÖNLEGES BETONTECHNOLÓGIÁK

• 3.12.1. A VÁKUUM ELJÁRÁS
• 3.12.2. PÖRGETETT BETON
• 3.12.3. PREPAKT- ÉS A KOLKRÉT BETON
• 3.12.4. CIKLOP- ÉS ÚSZTATOTT BETON
• 3.12.5. A VÍZALATTI BETONOZÁS
• 3.12.6. INJEKTÁLÁS

102
3.12.1. A VÁKUUM ELJÁRÁS I.

• A vákuum-beton
• A bedolgozott betonból vákuumkamrán keresztül
  levegot és vele együtt vizet szívnak el a
  betonból.
• Ennek hatására a víz a betonból a felület felé
  elmozdul, ill. eltávozik.
• A víz távozása következtében légutak keletkeznek,
  de ezek a szívás hatására kisebbednek.
• Végül szinte teljesen megszuntethetok a vákuummal
  együtt létrehozott vibrálás által (vibrovákuum
  eljárás).
• Az eljárás elonye, hogy a vákuumozás befejezése
  után pár óra múlva a légzáró zsaluzat leszedheto,
  tehát lényegesen lerövidül a kizsaluzási ido.

103
3.12.1. A VÁKUUM ELJÁRÁS II.

• Vákuumozás céljaira megfelelo
• A szemeloszlási B határgörbét alulról közelíto
  folytonos szemmegoszlású adalékanyag.
• A beton közelítoen telített legyen.
• A víz-cementtényezo lt 0,55 legyen.
• A vákuumozást legkésobb a beton kötési idejének
  kezdete elott meg kell kezdeni.
• Az elszívott víz mennyisége függ
• a vákuumozás mértékétol,
• a beton összetételétol,
• az elem vastagságától és az elszívás tartamától.

104
3.12.2. PÖRGETETT BETON

• Pörgetett beton körszimmetrikus szerkezetek
  eloállítására használják fel.
• A henger alakú fémsablont nagy sebességgel
  forgatják. A betont a centrifugális ero a
  zsaluzat falához nyomja, amivel
• a betont tömöríti,
• a felesleges vizet a betonból kiszorítja.
• Az eljárás során számolni kell a beton anyagainak
  bizonyos szétosztályozódásával.
• A pörgetés közben a kerületi sebesség 250-500
  m/sec, a pörgetési ido 10-15.

105
3.12.3. PREPAKT- ÉS A KOLKRÉT BETON I.

• Mindkét eljárás olyan betonozási módszer, amely
  során a cementhabarcsot a zsaluzatba elore
  elhelyezett durva adalékanyag hézagai közé
  sajtolják be.
• Mindkét eljárás elonyösen alkalmazható víz alatti
  betonozáskor, fúrt cölöpök, nagytömegu betonok
  készítése során.

106
3.12.3. PREPAKT BETON

• A prepakt beton
• rendszerint 15-20 mm-nél nagyobb szemnagyságú
  kavicsot dolgoznak be a zsaluzatba (kováz),
• ebbe sajtolják be az 1-2,5 mm d max szemnagyságú
  adalékanyaggal készített cementhabarcsot alulról!
  
• célszeru a konzisztencia javító anyagok
  használata.
• víz alatti záró-beton fenék elkészítéséhez jól
  bevált módszer.
• A prepakt-beton készítése során
• a cementhabarcsot 25-40 mm belso átméroju
  perforált acélcsöveken keresztül alulról
  sajtolják be,
• a csövet besajtolás közben fokozatosan
  visszahúzzák.

107
3.12.3. KOLKRÉT BETON

• Kolkrét beton
• a habarcsot 0-2 mm-es, vagy 0-4 mm-es
  szemnagyságú homokból, vízbol, kötoanyagból
  állítják elo.
• a durva adalékanyag legkisebb szemnagysága 40 mm,
  de legjobb az 50-70 mm-es adalékváz.
• A habarcsot az elore elhelyezett adalékváz közé a
  kolkrét eljárás során felülrol injektálják.
• Mindkét eljárással eloállított betonnak lényege
  az, hogy a betonnak csak egy részét (kb. 30-40
  -át) kell a betonkeveroben megkeverni,
• Az így eloállított beton elég tömör, a zsugorodás
  nagyon kicsi.

108
3.12.4. CIKLOP- ÉS ÚSZTATOTT BETON I.

• Ciklop-beton az a beton, amelyik a szokásos
  betonkeveréken kívül nagy-méretu beton- vagy
  kodarabokat is tartalmaz.
• Úsztatott-beton a kézi bedolgozású ciklop-beton.
  
• A betondarabok nyomószilárdsága a beton
  szilárdságnak legalább a kétszerese legyen.
• A termésko nyomószilárdsága legalább 50 MN/m2
  legyen.
• A kövek tömege 10-30 kg között lehet.

109
3.12.4. CIKLOP- ÉS ÚSZTATOTT BETON II.

• A legnagyobb méretük is kisebb legyen, mint a
  betontest legkisebb méretének a fele.
• 1m3 betonba 30-40 termésko, illetve kész
  betondarab helyezheto el.
• A kövek szennyezodéstol mentesek legyenek.
• Alsó rétegként mintegy 150 mm vastag betonréteget
  kell készíteni.
• A kövek között minden irányban legalább 50 mm
  hézag legyen.
• Befejezo rétegként u.csak egy 150 mm vastagságú
  réteget kell betonozni.
• A beton legalább képlékeny konzisztenciájú és
  kissé túltelített legyen.

110
3.12.5. A VÍZALATTI BETONOZÁS

• Víz alatti betonozás a friss betonkeveréket a
  vízen át juttatjuk a betonozás helyére.
• Csak állóvízben szabad végezni.
• 45 pc és 35 pc használható.
• Az adalékanyag a vízzáró betonok összetételének
  megfelelo legyen.
• A beton minosége gt C20, konzisztenciája képlékeny
  legyen.
• Kimosás veszély miatt m3-enként mintegy 50 kg-mal
  több cementet kell adagolni.
• A betonozó tölcsér alja mindig nyúljon bele a már
  leengedett friss betonba.

111
3.12.6. INJEKTÁLÁS I.

• Injektálás a betont a talajban levo üregekbe,
  repedésekbe nagy nyomás segítségével sajtolják
  be.
• Az injektáláshoz használt cement finomorlésu,
  nehezen ülepedo legyen. Agresszív hatások esetén
  legyen korrózióálló is.
• Az adalékanyagnak alkalmazkodnia kell a
  besajtolandó tér, valamint a szállítócso
  méreteihez.
• Elonyös a gömbölyded homokkal készített habarcs,
  amelyben a 0,5 mm alatti szemek mennyisége 25-35
  és a 0,1 mm alatti szemeké 5-10 .

112
3.12.6. INJEKTÁLÁS II.

• A csovezetéken átsajtolt beton habarcsdús,
  képlékeny konzisztenciájú, cementtel túltelített
  legyen.
• Konzisztencia javító szereket kell használni,
  amelyek a cementpépet plasztikusabbá,
  szivattyúzhatóbbá teszik és az ülepedést
  gátolják.
• Ha a szilárdsági igények kicsik, abban az esetben
  5-15 agyag vagy bentonit is adagolható a
  cementpéphez.
• A szivattyúzásra alkalmas beton
  víz-cementtényezoje 0,5-0,6.

113
3.13. KÖNNYUBETONOK I.

• 3.13.1. ADALÉKANYAGOS K. BETONOK
• 3.13.2. SEJTESÍTETT KÖNNYUBETONOK
• Könnyubeton abban különbözik a normál betontól,
  hogy a porozitása nagyobb, illetoleg tömörsége
  lényegesen kisebb mint a a normál betoné.
• A könnyítés kétféleképpen oldható meg
• könnyu adalékanyaggal,
• sejtesítéssel.

114
3.13. KÖNNYUBETONOK II.

• A könnyu adalékanyaggal eloállított betonok
  esetén a pórusszerkezetet az adalékanyag
  tartalmazza.
• A sejtesített betonok esetén pórusképzo anyagot
  kevernek a betonba, és így alakítják ki a
  porózusabb szerkezetet.
• A sejtesített könnyubetonok azonos testsuruség
  esetén nagyobb szilárdságúak.
• A könnyu-adalékanyagos betonokkal nagyobb
  végszilárdságot lehet elérni .

115
3.13.1. ADALÉKANYAGOS K. BETONOK

• Két féle lehet
• Egyszemcsés szemszerkezettel eloállított
  könnyubeton a kötoanyag az egyes adalékanyag
  szemcséket teljesen körülveszi és azokat az
  érintkezési pontokon össze is ragasztja, de a
  szemcsék közötti tér kitöltetlen marad.
  Tömöríteni nem szabad, csak hagyni kell ülepedni
• A folytonos szemmegoszlású adalékanyaggal
  eloállított könnyubetont a kívánt testsuruség
  eléréséig kell tömöríteni.

116
3.13.2. SEJTESÍTETT KÖNNYUBETONOK

• Sejtesített könnyubeton az a könnyu-beton,
  amelyet gáz- vagy habképzok által bevitt pórusok
  segítségével tesznek könnyuvé.
• A pórusképzésnek három alapveto módja van a
  gázképzés, a habképzés és a túlzott mennyiségu
  keverovíz bevitel.
• Gázképzés pl. 2Al3Ca(OH)2 3CaOAl2O33H2O
• Habverés habképzo anyagokkal pl. enyvgyanta,
• Keverovíz felesleg alkalmazása kiszáradás után
  visszamaradnak a pórusok

117
3.14. BETONKORRÓZIÓ, BETONVÉDELEM

• 3.14.1. BETONKORRÓZIÓ FOGALMA
• 3.14.2. A TÍPUSÚ KORRÓZIÓ
• 3.14.3. B TÍPUSÚ KORRÓZIÓ
• 3.14.4. C TÍPUSÚ KORRÓZIÓ
• 3.14.5. D TÍPUSÚ KORRÓZIÓ
• 3.14.6. BETON KORRÓZIÓ ELLENI VÉDELME

118
3.14.1. BETONKORRÓZIÓ FOGALMA, FAJTÁI I.

• Betonorrózió a beton károsodása külso vagy
  belso kémiai-, fizikai- vagy biológiai hatásra.
• Belso betonkorrózió független a környezeti
  hatásoktól. Okozói
• a cement és adalékanyag közti reakció
  (alkáli-adalék reakció),
• az instabil cementko átkristályosodása ( pl.
  bauxit-cement ),
• a cementko és a kiegészíto anyagok egymásra
  hatása.
• Külso betonkorrózió a betonra kívülrol ható
  anyagok, elektromos áram, vagy biológiai hatások
  okozta károsodás.

119
3.14.1. BETONKORRÓZIÓ FOGALMA, FAJTÁI II.

• A betonra kívülrol ható kémiai-korróziónak
  hatásmechanizmusa szerint négy típusát
  különböztetik meg, ezek
• A típusú korrózió a cementko vegyületeinek
  lágyvíz vagy sóoldatok hatására végbemeno
  oldódása vagy átalakulása okozza.
• B típusú korrózió savak, savanyúan hidralizáló
  sók, lúgok és bázikusan hidralizáló sók hatására
  következik be.
• C típusú korrózió azáltal megy végbe, hogy a
  hatóanyagok térfogat növekedéssel járó
  vegyületeket hoznak létre.
• D típusú korrózió a szerves vegyületek
  hatására keletkezik.

120
3.14.2. A TÍPUSÚ KORRÓZIÓ I. (KILÚGOZÁSI)

• Kilúgozást okoznak
• kationok nátrium, kálium és ionmentes víz.
• teljesen tiszta, sómentes, desztillált víz ipari
  kondenzált víz, hólé, esovíz és egyéb lágyvizek.
• (kioldják a kötoanyagot a Ca(OH)2-t).
• A Ca(OH)2kioldódása maga után vonja a
• kalcium-szilikáthidrátoknak,
• kalcium-alumináthidrátoknak az elbomlását.
• (Ez szilárdság csökkenéshez majd a beton
  széteséséhez vezet.)
• A Ca(OH)2 kioldódását sietteti
• lágy-víz, vízmozgás, cementfajta, fiatal beton,
  nagy porozitás, stb.

121
3.14.2. A TÍPUSÚ KORRÓZIÓ II. (CSEREBOMLÁSI)

• Agresszív vegyületek kationja a cementko
  vegyületeinek oldódását okozhatja.
• A leggyakoribb kationok az ammónium és a
  magnézium.
• A magnézium-sók esetében, pl.
• MgCl2 Ca(OH) 2 CaCl2 Mg(OH)2
• A magnézium-sók esetében, pl.
• 2NH4Cl Ca(OH) 2 CaCl2 2NH4OH
• Mindkét esetben no a beton porozitása és csökken
  a szilárdsága.

122
3.14.3. B TÍPUSÚ KORRÓZIÓ I.(SAVKORRÓZIÓ)

• A savak a beton felületén levo karbonátos réteget
  feloldják ? mész kilúgozódik.
• Leggyakoribb savak H2CO3, HCl és H2SO4
• A szénsav (H2CO3) a széndioxidgáz (CO2) vizes
  oldata (savas esotol).
• a hidro-karbonátok koncentrációjának megfelelo
  egyensúlyi szénsavmennyiség feletti szabad
  szénsav kioldja a betonban a CaCO3at és
  porózussá teszi azt.
• CaCO3CO2H2O?Ca(HCO3)2
• Az NaCl-ból Cl- ion koncentráció növekedés ?
  elsavasodás (olvasztósózástól).
• Elsavasodás ? vasbetétek korrózióvédelmének
  megszunését vonja maga után.

123
3.14.3. B TÍPUSÚ KORRÓZIÓ II.(LÚGKORRÓZIÓ)

• A lúgok korróziós hatása jóval kisebb mértéku a
  savakénál mivel a cement maga is lúgos kémhatású
  a hidrolízis folyamán keletkezett Ca(OH)2tol.
• A betonra csak az eros lúgoldat ártalmas, mint
  pl. a tömény NaOH oldat, amely elsosorban a
  kalcium-alumínáthidrátot oldja ki a betonból
  oldható nátrium-aluminát formában.
• Az egyes klinkerásványok lúgérzékenysége növekvo
  sorrendben a következo
• C3S lt C2S lt C4AF lt C3A

124
3.14.4. C TÍPUSÚ KORRÓZIÓ I.(TÉRFOGATNÖVEKEDÉST
OKOZÓ KÉMIAI REAKCIÓK)

• Az agresszív vegyületek a cementko alkotóival
  reakcióba lépnek és azáltal nagyobb térfogatú
  vegyület keletkezik.
• A leggyakrabban eloforduló vegyületek a
  szulfátok, pl. kalcium-, nátrium-, kálium- és
  magnéziumszulfát.
• (CaSO4, Na2SO4, K2SO4, MgSO4)
• A kéntartalmú vegyületekbol víz hatására
  legtöbbször kénsav keletkezik.
  
• A szulfátos korrózió általában térfogat
  növekedést okoz ami duzzadása révén fejti ki
  roncsoló hatását.

125
3.14.4. C TÍPUSÚ KORRÓZIÓ II.(TÉRFOGATNÖVEKEDÉS
T OKOZÓ KRISTÁLYOSODÁS)

• A ható vegyület, oldat formájába felszívódik a
  pórusokba,
• majd a betonban kikristályosodik.
• A kristálynövekedés a beton szerkezetét
  roncsolja.
• (Ez a folyamat játszódik le az építokövek
  kristályosítási vizsgálata során, amikor is a
  korróziót mesterségesen hozzuk létre.)

126
3.14.5. D TÍPUSÚ KORRÓZIÓ

• A szerves vegyületek eredetük és vegyi
  összetételük szerint különbözoképpen hatnak a
  betonra
• A lenolaj, ricinusolaj, vaj, állati zsírok a
  beton Ca(OH)2-jával elszappanosodnak. Hosszabb
  ideig tartó behatásra a beton meglágyul.
• Az ásványi olajok és zsírok, amelyek fotömegükben
  szén-hidrogénekbol állnak (kenozsírok, -olajok,
  petróleum stb.).
• akkor károsak a betonra, ha az anyagok
  savtermészetu vegyületeket tartalmaznak, amelyek
  a kalcium-ionokkal sókat képezhetne, ami a beton
  elroncsolódásához vezet.
• A savmentes ásványi olajok sem egészen
  hatástalanok. A betonba hatolva annak a
  tulajdonságait (pl. cementko és adalékanyag
  tapadása) kedvezotlenül befolyásolják.

127
3.14.6. A BETON KORRÓZIÓVÉDELME I.(AKTÍV
VÉDEKEZÉS)

• Az agresszív víz, olaj stb. elvezetése.
• Az agresszív víz közömbösítése, ill. a víz
  agresszivitásának csökkentésére, pl.
• a savas hatást darabos mészkovel, dolomittal,
  égetett mésszel, mészhidráttal, mésztejjel és
  egyéb lúgoldatokkal.
• szénsavhatás ellen a nagyobb cementadagolás is
  jó, mert több cementbol a hidrolízis folyamán
  több Ca(OH)2 szabadul fel, amely több szénsavat
  köt meg.
• Biológiai védelem
• Ismeretesek olyan baktériumok, amelyek
  levegomentes (anaerob) körülmények között a
  talajvízben levo szulfát-ion kénhidrogénjét (H2S)
  redukálják.

128
3.14.6. A BETON KORRÓZIÓVÉDELME II.(PASSZÍV
VÉDEKEZÉS)

• A megfelelo cementfajta megválasztása az
  agresszivitás mértékétol függoen.
• Számításba jöhetnek a kohósalak-portlandcementek
  és az S 54 jelu szulfátálló portlandcementek.
• Vízzáró beton készítése.
• Tömörítés, bedolgozás
• Vízzáró felületi réteg kialakítása

129
4. ELOADÁSBETONTERVEZÉS
130
3.15. BETONTERVEZÉS

• 3.15.1. A BETON ÁLTALÁNOS JELÖLÉSE
• 3.15.2. A BETONTERVEZÉS FOGALMA
• 3.15.3. A BETONTERVEZÉS LEGFONTO- SABB KERÜLETI
  FELTÉTELEI
• 3.15.4. A BETONTERVEZÉS LÉPÉSEI

131
3.15.1. A BETON ÁLTALÁNOS JELÖLÉSE

• Betonszilárdság a szabvány
• régen a 200x200 mm élhosszúságú kockán-,
• majd a 150mm átméroju, 300 mm magas hengeren-,
• végül a 150x150 mm élhosszúságú kockán mért
• 28 napos nyomószilárdságot tekintette, ill.
  tekinti.
• A szabvány ma az utóbbi kettot, a hengeren és a
  kis kockán mért nyomó-szilárdságot adja meg, pl.
  C25/30, ahol a 25 a hengeren, a 30 a kis kocká